A Karolinska Intézet kutatói az eBioMedicine folyóiratban közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a tartósan rosszul alvó emberek agya átlagosan egy évvel idősebbnek tűnik a tényleges életkoruknál.

A vizsgálatban 27 500 középkorú és idősebb résztvevő agyi MRI-felvételeit elemezték a brit UK Biobank adatbázisából. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével becsülték meg az agy biológiai korát, majd összevetették azt a résztvevők tényleges életkorával. A két szám közötti eltérést „agyéletkor-résnek” nevezték el.

A résztvevők alvásminőségét öt tényező alapján pontozták: alvásidőtartam (beleértve a nappali szunyókálást), inszomnia, horkolás, nappali álmosság és kronotípus (reggeli vagy esti típus). Azok, akik 7-8 órát aludtak, nem szenvedtek álmatlanságtól, nem horkoltak és nem tapasztaltak nappali álmosságot, a maximális 5 pontot kapták. A kutatás szerint a „jó” alvók legalább négy pontot értek el, a „közepes” csoport kettő-három pontot, míg a „rossz” alvók egy pontot vagy annál kevesebbet.

Abigail Dove, a Karolinska Intézet Neurobiológiai, Ápolás- és Társadalomtudományi Tanszékének kutatója így fogalmazott: „Eredményeink bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a rossz alvás hozzájárulhat az agy felgyorsult öregedéséhez, és a gyulladás az egyik alapvető mechanizmus lehet ebben a folyamatban. Mivel az alvás befolyásolható tényező, egészségesebb alvási szokásokkal akár megelőzhető az agy gyorsabb öregedése és talán még a kognitív hanyatlás is.”

A kutatás kimutatta, „az agy biológiai és kronológiai életkora közti eltérés átlagosan hat hónappal nőtt minden egyes alvás-ponttal való csökkenés esetén. A rosszul alvóknak átlagosan egy évvel idősebbnek tűnt az agyuk, mint a tényleges életkoruk.” Az eredmények szerint a közepes alvásminőségű csoport tagjainak agya átlagosan hét hónappal volt idősebb a kronológiai életkoruknál, míg a rossz alvásminőségűeknél ez az eltérés közel egy év volt.

„Az idősebb agykor a korai jele annak, hogy az agy eltávolodik az optimális egészségi állapottól. Eredményeink, amik a rossz alvást az idősebb agykorral hozzák összefüggésbe, alátámasztják azt a feltevést, hogy a rossz alvás a demencia kialakulásának kockázati tényezője lehet. További kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy az alvásminőség javítása képes-e meghosszabbítani az agy és a kognitív egészség élettartamát.”