A 2025-ben közzétett EAT–Lancet Bizottsági jelentés kimutatta, hogy „az étrend 27 százalékkal csökkenti a korai halálozás kockázatát, valamint alacsonyabb szintre szorítja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és más krónikus betegségek előfordulását.”

Az étrend alapját teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek – például lencse és vesebab –, valamint olajos magvak adják, miközben a hús- és tejtermékek fogyasztását mérsékelt vagy alacsony szinten tartja. A kutatók így fogalmaztak: „Jelenleg minden nemzeti étrend jelentősen eltér a Planetary Health Diet mintájától, de az ehhez való igazodás évente körülbelül 15 millió halálesetet előzhetne meg (a világ összes halálozásának 27 százalékát).”

A szakértők környezeti előnyökre is rámutattak: a vörös hús iránti kereslet csökkentése mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint a föld- és vízhasználatot. Az ajánlások szerint naponta 150 gramm teljes kiőrlésű gabona, 500 gramm zöldség és gyümölcs, 25 gramm dióféle és 75 gramm hüvelyes fogyasztása javasolt. Az állati eredetű élelmiszerek közül heti szinten legfeljebb 200 gramm vörös hús, 400 gramm baromfi, 700 gramm hal, valamint 3-4 tojás és napi 500 gramm tejtermék fér bele. Az étrend hangsúlyozza a hozzáadott cukor, a telített zsírok és a só korlátozását is – adta hírül a WalesOnline.

Dr. Helen Croker, a World Cancer Research Fund kutatási és szakpolitikai igazgatóhelyettese kiemelte: „A bizottság világos iránymutatást ad arra a létfontosságú kihívásra, hogyan támogassuk az egészséges étrendeket, amelyek fenntarthatóak és globálisan mindenki számára elérhetők. A Planetary Health Diet, amit ez a jelentés bemutat, jobb egészségügyi kimenetelekkel jár, és a mi kutatásaink is alátámasztják, hogy a rákdiagnózis után élők számára is előnyös lehet.”

Hatalmas változások lehetnének elérhetőek

A jelentés szerint a jelenlegi globális élelmiszerrendszerek a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 30 százalékáért felelősek, és öt bolygóhatár átlépésében is kulcsszerepet játszanak, többek között a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az édesvíz-felhasználás és a földhasználat átalakítása révén. Johan Rockström, a bizottság társelnöke és a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója így fogalmazott: „Az élelmiszerrendszerek átalakítása jelentős környezeti és társadalmi kihívás, de előfeltétele annak, hogy esélyünk legyen visszatérni egy biztonságos klímarendszerhez és egy egészséges bolygóhoz.”

A szakértők szerint, ha a világ egésze áttérne a Planetary Health Diet mintájára, és közben erős klímapolitikai intézkedéseket is hoznának, az élelmiszerhez köthető kibocsátások több mint felére csökkenhetnének – ez nagyjából annyit jelentene, mintha az összes szénerőművet leállítanák. Line Gordon, a Stockholm Resilience Centre igazgatója hozzátette: „A magánszektor kulcsszerepet játszhat az átalakulásban, de egy hatékony élelmiszerrendszer-átalakításnak biztosítania kell, hogy a döntéshozatal a közjó érdekében történjen, és mentes legyen a túlzott vállalati befolyástól.”