A Reuters beszámolója szerint az amerikai külügyminisztérium az X közösségi oldalon így fogalmazott:„Visszavonjuk Petro vízumát a felelőtlen és gyújtós cselekedetei miatt.” Petro a manhattani ENSZ-székház előtt összegyűlt tömeghez intézett beszédében globális fegyveres erő létrehozását sürgette, aminek elsődleges célja a palesztinok felszabadítása lenne. „Ennek az erőnek nagyobbnak kell lennie, mint az Egyesült Államoké. Ezért innen, New Yorkból arra kérem az USA hadseregének minden katonáját, ne irányítsák fegyvereiket emberekre. Ne engedelmeskedjenek Trump parancsainak. Engedelmeskedjenek az emberiség parancsainak.”

Petro, aki Kolumbia első baloldali elnöke, már az ENSZ Közgyűlésén is élesen bírálta az amerikai elnököt. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ugyanitt felszólalva elítélte a nyugati országokat, amik elismerték a palesztin államot. Izrael 2023. október 7-e után indította hadjáratát Gázában, miután a Hamász támadása 1200 ember életét követelte és 251 túszt ejtett. A gázai egészségügyi hatóságok szerint azóta több mint 65 ezer palesztin vesztette életét, és a teljes lakosságot kitelepítették az övezetből.

Nem Petro az egyetlen, akitől megtagadták az amerikai vízumot: Mahmúd Abbász palesztin elnök sem kapott beutazási engedélyt, így videóüzenetben szólt az ENSZ-hez. Irodája szerint a döntés sérti az 1947-es ENSZ-székhelyegyezményt, amely előírja, hogy az Egyesült Államoknak biztosítania kell a diplomaták hozzáférését a világszervezethez. Washington azonban azzal érvelt, hogy biztonsági, szélsőségességi és külpolitikai okokból megtagadhatja a vízumot.

Kolumbia és az Egyesült Államok feszült viszonya

Az Egyesült Államok Kolumbia legfontosabb kereskedelmi partnere és szövetségese a kábítószer-kereskedelem elleni harcban, ám a két ország kapcsolata már Trump hivatalba lépése után megromlott. Petro kezdetben megtagadta, hogy befogadja az amerikai deportáló járatokat, mondván, hogy „országának állampolgárait bűnözőként kezelik.” Később azonban engedett a nyomásnak, miután mindkét fél vámintézkedésekkel fenyegetett, és az Egyesült Államok felfüggesztette a kolumbiaiak vízumkérelmeinek feldolgozását.

Trump szeptemberben Kolumbiát azon országok közé sorolta, amik szerinte nem teljesítik a kábítószer-ellenes megállapodásokat, és ezért a kolumbiai politikai vezetést hibáztatta. Petro 2022-ben került hatalomra, békemegállapodásokat ígérve a fegyveres csoportokkal, ám tavaly stratégiát váltott, és „hatalmas társadalmi és katonai beavatkozás” révén próbálta megfékezni a kokatermesztést – eddig kevés sikerrel.