Egy 67 éves japán férfi, akit a sajtóban Suzuki álnéven emlegetnek, évtizedeken át szigorú takarékossággal élt: nem használt légkondicionálót, soha nem evett étteremben, és minden útjához a legolcsóbb megoldást választotta. Bár ennek köszönhetően jelentős vagyont halmozott fel, felesége halála után most keserűen tekint vissza életére.

Suzuki történetét a The Gold Online vagyonkezelési portál ismertette, amely szerint a férfi szegény családból származott, és már középiskolásként dolgozni kezdett éttermekben, hogy pénzt keressen. Később, amikor teljes állásban helyezkedett el, olcsó lakást bérelt, messze a munkahelyétől.

A szigorú spórolás évei

Suzuki minden nap maga főzött, és az irodába is saját készítésű ebédet vitt, amely többnyire csírából és csirkéből állt. „A villanyszámlán is spóroltam, ritkán kapcsoltam be a légkondicionálót. Gyalog vagy biciklivel jártam, és soha nem ettem étteremben” – vallotta be.

Felesége, aki kollégája volt, ismerte és elfogadta életstílusát. Gyermekük születése után ugyan kevésbé tudott szigorúan takarékoskodni, a család szabadidős programjai így is főként piknikezésből álltak a közeli parkokban. Ha utaztak, mindig a legolcsóbb útvonalat választotta -írja a South China Morning Post.

Suzuki soha nem vásárolt házat vagy autót. Ennek ellenére sikerült 35 millió jent (kb. 88 millió forint) félretennie. Hatvanévesen nyugdíjalapjának egy részét befektette, és jelenleg 65 millió jen (kb. 160 millió forint) értékű vagyonnal rendelkezik.

„Ez a pénz garancia a vészhelyzetekre és az időskoromra” – mondta Suzuki. A férfi azonban röviddel nyugdíjba vonulása után elveszítette feleségét, aki súlyos betegségben, 66 évesen hunyt el. Ekkor döbbent rá, hogy a szigorú spórolásnak ára volt. „Bárcsak a feleségemmel többet utazhattunk volna és ehettünk volna éttermekben” – mondta. Majd hozzátette: „De az időt nem lehet visszafordítani. Mi az élet értelme, ha csak a pénz marad?”

Suzuki esete nem egyedülálló Japánban, ahol sokan választják a szélsőséges takarékosságot. Tavaly egy 45 éves férfi került a figyelem középpontjába, aki több mint húsz éven át élt rendkívül szűkösen, és végül 135 millió jent (kb. 330 millió forint) tudott félretenni. Az ő étrendje gyakran mindössze egy savanyú szilvából, némi sózott zöldségből és egy tál rizsből állt, sőt előfordult, hogy vacsorája csak egy energiaital volt, amit ingyenes pontokkal szerzett a közértből.

Suzuki története arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi biztonság fontos, de az élet élményei – az utazások, a közös étkezések, a családi pillanatok – pótolhatatlanok. Bár 2025-ben a japán társadalom egyre inkább a megtakarításra kényszerül, a férfi szavai sokak számára intő jelként szolgálhatnak: a túlzott spórolás végül nem biztos, hogy boldogságot hoz.