Bár hivatalos bejelentés nem történt, a felvételeken jól látható égési nyomok utalnak arra, hogy a kilövőállásról rakétaindítás történt. A teszt különösen érzékeny időszakban zajlott, hiszen a júniusi, 12 napig tartó izraeli–iráni háború után Teherán fegyverkezési programja ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került.

Behnam Ben Taleblu, a washingtoni Foundation for Defense of Democracies elemzője úgy fogalmazott: „Izrael sikerei az Irán elleni 12 napos háborúban megerősítették Teherán számára, mennyire fontos több ballisztikus rakétát és azok jobb minőségű változatait kifejleszteni.Tekintsük ezt Teherán azon erőfeszítései részének, hogy minél gyorsabban újjáépítse és továbbfejlessze rakétaprogramját.”

Ellentmondásos iráni nyilatkozatok

Miközben az iráni állami média hallgatott az esetről, Mohsen Zanganeh parlamenti képviselő az állami televízióban azt állította: „Sem a (nukleáris) dúsítást nem hagytuk abba, sem az uránt nem adtuk át az ellenségnek, sem a rakétapozícióinkból nem hátráltunk meg. Tegnapelőtt este az ország egyik legfejlettebb rakétáját teszteltük, amit eddig még nem próbáltunk ki – és a teszt sikeres volt. Más szóval, azt akarom mondani, hogy még ezek között a körülmények között is interkontinentális hatótávolságú rakétát teszteltünk.”

Zanganeh azonban semmilyen bizonyítékot nem mutatott be, és elemzők emlékeztettek arra, hogy iráni képviselők korábban is tettek túlzó kijelentéseket. Az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) hatótávolsága meghaladja az 5500 kilométert, ami messze túlnyúlna azon a 2000 kilométeres korláton, amelyet Ali Hamenei legfelsőbb vezető korábban nyilvánosan meghatározott – írja az NBC News a cikkében.

Fabian Hinz, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója szerint az égési nyomok arra utalnak, hogy szilárd hajtóanyagú rakétát indítottak, mivel az alumínium-oxid részecskék ilyen jellegű nyomokat hagynak. „Az észak–déli irányú égési mintázat arra utal, hogy lángterelőt is használtak a hajtómű lángjainak irányítására” – mondta Hinz.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) nem kommentálta az esetet, és nem érkezett hivatalos jelentés arról sem, hogy Irán új műholdat állított volna pályára. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a kilövés sikertelen volt, vagy eleve nem műholdindításra szolgált, hanem politikai üzenetként a Nyugat felé.