Az elmúlt héten több tartományban – köztük Kandahárban, Helmandban és Balkhban – leállították az optikai szálas internet-szolgáltatást, és sokan attól tartanak, hogy a korlátozás hamarosan az egész országra kiterjedhet.

A helyiek attól félnek, hogy ismét olyan korszak következhet, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a külföldi rokonokkal való kapcsolattartás érdekében Pakisztánba kellett utazniuk. Egy afgán újságíró így fogalmazott: „Amikor gyerek voltam, az afgánoknak Pakisztánba kellett menniük, ha fel akarták hívni külföldön élő rokonaikat. Ma pedig valós veszély, hogy a szomszédos országba kell majd utaznunk, csak hogy használhassuk az internetet.”

A Balkh tartományban történt leállást követően Haji Zaid, a tartományi kormány szóvivője az X-en közölte, hogy a tilalom közvetlenül Haibatullah Akhundzada tálib vezető utasítására történt, azzal az indokkal, hogy megakadályozzák a „bűnt”. A bejegyzés azonban heves ellenállást váltott ki, sokan ugyanis úgy vélték, hogy a döntés előtt megfelelő alternatívát kellett volna biztosítani.

Súlyos következményekkel járna egy országos leállás

Egy országos internetleállás súlyos következményekkel járna: azonnal megbénítaná az üzleti életet és a bankrendszert, ellehetetlenítené az online oktatást és az ösztöndíj-lehetőségeket, valamint akadályozná a nemzetközi szervezetek és NGO-k működését. Az online dolgozók elveszítenék megélhetésüket, a családok pedig megszakadnának a külföldön élő rokonaikkal való kapcsolattartásban. Egy helyi lakos így fogalmazott: „Ha nem lenne jó internetkapcsolat, nehezen tudnánk tartani a kapcsolatot a külföldön élő családtagjainkkal, akiket évekig nem láthatunk.”

A szakértők szerint a teljes leállás Afganisztánt a globális színtéren is marginalizálná. „Olyan lenne, mintha önkéntes embargót vezetnének be az ország ellen, amely súlyosan érintené a közélet számos területét, különösen a már most is nehéz helyzetben lévő gazdaságot” – áll az Al Jazeera beszámolójában.

Kína példája mutatja, hogy a világtól való elszigetelődés helyett a technológiai fejlesztések és a szűrőrendszerek kiépítése lehet a megoldás. „Amikor az internet elterjedt Kínában a 2000-es években, a hatóságok látták a kockázatokat. De ahelyett, hogy elvágták volna az országot a világtól, hazai infrastruktúrát és szűrőket építettek ki” – olvasható az elemzésben. Afganisztánban jelenleg is blokkolják az „erkölcstelennek” tartott tartalmakat, így a teljes leállás nem indokolt.

Az internet mára alapvető szükségletté vált. „Az internet mostanra a mindennapi élet elengedhetetlen része, összehasonlítható az olyan alapvető szükségletekkel, mint az élelem és a víz” – írta a szerző. „Két évtizednyi online élet után félelmetes belegondolni, hogy ismét úgy kellene élnünk, mint elődeinknek, amikor a rádió volt az egyetlen információforrás.”