Donald Trump amerikai elnök vasárnap figyelmeztetett, miszerint az Egyesült Államok kész megvédeni Lengyelországot és a balti országokat, ha Oroszország agressziója tovább fokozódik. A kijelentés előzménye, hogy az elmúlt hetekben több orosz katonai gép és drón is megsértette a NATO-tagállamok légterét.

Amikor az elnököt a Fehér Ház kertjében újságírók arról kérdezték, vajon Amerika megvédené-e Lengyelországot és a Baltikumot, ha „Oroszország tovább gyorsítaná” lépéseit, Trump röviden így válaszolt: „Igen, megtenném. Megtenném.”

Az elnök, mielőtt elindult volna az Arizonában meggyilkolt konzervatív közéleti szereplő, Charlie Kirk temetésére, megerősítette, tájékoztatást kapott a legutóbbi feszült helyzetről, ami Észtországot érintette. „Igen, nem tetszik nekünk” – mondta.

Észtország is aggódik

Észtország pénteken közölte, a NATO három orosz MiG-31-es vadászgépet fogott el, amik engedély nélkül léptek be az ország légterébe, és mintegy 12 percig ott is maradtak. Moszkva azonnal tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a repülések „szigorúan a nemzetközi szabályoknak megfelelően” zajlottak, „más országok határainak megsértése nélkül.”

Az incidens nem sokkal azután történt, hogy Lengyelország NATO-szövetségeseivel konzultált, miután több orosz drón és vadászgép is megsértette a légterét. Szeptember 9-én Varsó azt állította, hogy 19-23 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe, amelyek közül legalább négyet lelőttek. Néhány nappal később Románia is jelezte, hogy egy orosz drón megsértette légterét.

Mindhárom ország a NATO tagja, ami azt jelenti, hogy támadás esetén hivatkozhatnak a szervezet 5. cikkelyére, amely előírja, hogy a szövetség minden tagja katonai akcióval köteles reagálni az agresszióra. A három ország történelmi tapasztalata is különösen érzékennyé teszi őket: Észtország korábban szovjet tagköztársaság volt, míg Lengyelország és Románia a Szovjetunió befolyása alatt álló szatellitállamként működött.

Trump, aki korábban többször is bírálta a NATO-t amiatt, hogy egyes tagállamok nem teljesítik a vállalt védelmi kiadási szintet, most arra törekszik, hogy a katonai szövetség szigorítsa az Oroszország elleni szankciókat. Különösen azt szeretné elérni, hogy a NATO az Egyesült Államokkal együttműködve vámokat vagy szankciókat vezessen be azon országok ellen, amik orosz olajat vásárolnak, illetve ezzel közvetve finanszírozzák a Kreml háborús gépezetét – írja a New York Post.

A hónap elején Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje közös levélben fordult az amerikai Kongresszushoz, amelyben arra kérték a törvényhozókat: „Tisztelettel kérjük, hogy támogassák a Balti Biztonsági Kezdeményezés finanszírozását a 2026-os védelmi költségvetési törvényben, valamint annak engedélyezését a Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvényben.”