A NATO vadászgépei a déli Balti-tenger felett azonosítottak és kísértek el két orosz Szu-30-as vadászgépet, amiket Kh-31 típusú szuperszonikus, radarelhárító rakétákkal voltak felszerelve. A rakéták akár Mach 3 sebességre képesek, hatótávolságuk eléri a 110 kilométert, és kifejezetten radaros hadihajók, illetve légvédelmi rendszerek megsemmisítésére tervezték őket.

A vasárnapi incidens során a dán F-16-osok a svéd légierő JAS 39 Gripen gépeit támogatták, amik az orosz Balti Flotta Szu-30SM és Szu-30SM2 típusú gépeit azonosították. A repülőgépek nem használtak transzpondert, és nem rendelkeztek repülési tervvel, miközben nemzetközi légtérben repültek. A gyorsreagálású készültségi (QRA) riasztás keretében egy Il-20M típusú orosz felderítő repülőgépet is elkísértek, ami elektronikai és kommunikációs hírszerzést végzett a NATO-hálózatok megfigyelésére.

A svéd fegyveres erők közösségi médiás bejegyzésükben hangsúlyozták a NATO légirendészeti feladatainak rutinjellegét, hozzátéve: „A svéd légierő mindig készenlétben áll.”

Az eset egy héten belül már a második ilyen jellegű elfogás volt: szeptember 12-én a Gripenek hasonló orosz köteléket követtek, köztük egy Szu-35-öst is. A légi találkozások az orosz-fehérorosz Zapad-2025 hadgyakorlat idején történtek, amely kedden ért véget 5 nap szimulált harci tevékenység után, Lengyelország határának közelében. A gyakorlaton 20 000 katona, Iszkander ballisztikus rakéták, taktikai nukleáris szimulációk, hiperszonikus Oresnyik-csapások és partraszállási műveletek is szerepeltek.

Vlagyimir Putyin is felbukkant

Vlagyimir Putyin katonai egyenruhában a manővereket a „nyugati agresszió” elleni védekező lépésként jellemezte, míg Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az Egyesült Államokból, Indiából és más országokból érkezett megfigyelőket fogadott.

Lengyelország a gyakorlatokat közvetlen fenyegetésként értékelte, és szeptember 12-én lezárta 418 mérföldes (kb. 673 kilométeres) belarusz határát, hivatkozva a hibrid hadviselés kockázataira, beleértve a szervezett migrációs nyomást is. A lépés megbénította a 21 milliárd fontos (kb. 9 870 milliárd forintos) Kína–EU vasúti árufolyosót, több ezer tonna rakomány rekedt a határon. Varsó 40 000 katonát vezényelt a térségbe, és engedélyezte a NATO „Eastern Sentry” műveletét, amelyben dán F–16-osok, francia Rafale-ok és német Eurofighterek járőröznek a Balti-tenger felett.

A közelmúltban több légtérsértés is fokozta az aggodalmakat: szeptember 9-én 23 orosz drón hatolt be Lengyelország légterébe, szeptember 13-án Románia felett történt behatolás, Lettországban pedig orosz drón zuhant le. Hétfőn egy civil drón jelent meg a varsói elnöki palota felett, amit „provokációnak” minősítettek – írja a Mirror a cikkében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben több mint 3 500 orosz drón és 200 rakéta támadta Ukrajnát, és felszólította a NATO-t, hogy vezessen be repülési tilalmat a civil területek felett a további agresszió megfékezésére.

Hamish de Bretton-Gordon nyugalmazott brit ezredes szerint „azt a benyomást keltettük, hogy nem érdekel minket. Meg kell mutatnunk az elszántságot, különben folytatni fogja a nyomásgyakorlást”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hozzátette: „Ezek jogellenes repülésekre adott válaszok”, emlékeztetve, hogy a NATO légirendészeti bevetéseinek száma a 2022 előtti évi 300-ról négyszeresére nőtt az ukrajnai invázió óta.

A balti elfogások jól mutatják, hogy a NATO a hidegháború utáni viszonylagos nyugalomból határozott elrettentésre váltott, miközben az ukrajnai háború a negyedik évéhez közeledik, és Kelet-Európa légtere továbbra is a feszültség egyik legforróbb gócpontja.