Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte, az Egyesült Államok kész újabb energiaszankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, de csak akkor, ha minden NATO-tagállam leállítja az orosz olaj vásárlását, és hasonló intézkedéseket vezet be. „Készen állok komoly szankciókat hozni Oroszország ellen, amikor minden NATO-ország megállapodott, és elkezdte ugyanezt tenni, és amikor minden NATO-ország abbahagyja az orosz olaj vásárlását” – írta Trump egy közösségi médiás bejegyzésében.

Az elmúlt hetekben Washington fokozta a nyomást a szövetséges országokra, hogy szigorítsák az energiaszankciókat Moszkvával szemben, az ukrajnai háború befejezésének elősegítése érdekében. A konfliktus lezárása azonban Trump számára eddig nem hozott áttörést, annak ellenére, hogy többször is keményebb büntetőintézkedésekkel fenyegette Oroszországot és partnereit.

Az elnök belföldön is bírálatok kereszttüzébe került, amiért többször is két hetes határidőt szabott Moszkvának a feszültség csökkentésére, majd hagyta, hogy ezek következmények nélkül teljenek le. Egy augusztusi Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 54%-a – köztük Trump republikánus támogatóinak ötöde – úgy véli, az elnök túlságosan közel áll Oroszországhoz.

Egyre bonyolultabb az ügy

Az Európai Bizottság szóvivője szombaton hangsúlyozta: „Az EU kapcsolatban áll – és továbbra is kapcsolatban lesz – minden releváns globális partnerrel az Oroszország elleni szankciók és azok végrehajtása kapcsán.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten tartott évértékelő beszédében hozzátette: „Az új szankciócsomag összhangban lesz az uniós szabályokkal, beleértve azt a régóta fennálló elvet, hogy szankcióink nem alkalmazhatók extraterritoriálisan.”

A G7-ek pénzügyminiszterei pénteken egyeztettek további oroszellenes szankciókról, valamint olyan országok megvámolásáról, amelyeket Moszkva háborújának „elősegítőiként” tartanak számon. Bár az energiahordozók exportja a Kreml legfontosabb bevételi forrása, a nyugati tisztviselők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az orosz kőolaj agresszív korlátozása a világpiaci árak emelkedését okozhatja, ami a nyugati gazdaságokat is megterhelheti, és gyengítheti a közvélemény támogatását a szankciók iránt.

A Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint 2023 óta a NATO-tag Törökország Kína és India után a harmadik legnagyobb vásárlója az orosz olajnak. A 32 tagú szövetség más országai közül Magyarország és Szlovákia is folytatja az orosz nyersolaj importját.

Trump a hétvégét New Jersey állambeli Bedminster golfklubjában tölti, és kijelentette: a NATO-nak egységesen 50-100%-os vámot kellene kivetnie a kínai importtermékekre, mert szerinte ez gyengítené Peking gazdasági befolyását Moszkva felett. Az elnök India esetében már 25%-kal emelte a vámokat az orosz olaj vásárlásának visszaszorítása érdekében, így az indiai árukra kivetett büntetővámok összességében elérték az 50%-ot, ami megnehezítette a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Kínával szemben azonban Trump nem vezetett be újabb vámokat az orosz olajvásárlások miatt, mivel kormánya jelenleg kényes kereskedelmi fegyverszünetet próbál fenntartani Pekinggel.