A tokiói székhelyű Mery Co. marketingtanácsadó cég kutatása szerint ez a tendencia nem csupán az italpiacot rendíti meg, hanem a japán társadalom régóta fennálló, mélyen beágyazott ivási kultúráját is alapjaiban kérdőjelezi meg.

A szakértők úgy látják, hogy a változás mögött összetett társadalmi folyamatok állnak: a pandémia idején kialakult új szokások, a megélhetési költségek emelkedése, valamint a munkához és a jólléthez való hozzáállás átalakulása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal generációk másképp szocializálódnak és költik el a pénzüket.

A felmérés közzétételével egy időben a nagy japán sörgyártók augusztusi adatai is napvilágot láttak, amik szerint a sörfogyasztás éves összevetésben 9 százalékkal esett vissza – ez már az ötödik egymást követő hónap, amikor csökkenést mértek – írja a cikkében a South China Morning Post.

Az iparági elemzők szerint a visszaesés megkérdőjelezi azt a régóta tartott feltételezést, miszerint a forró nyári hónapokban a sörfogyasztás mindig megugrik, mivel a fogyasztók így próbálnak enyhülést találni a hőségben. A szakértők hozzátették, hogy az idei rendkívüli hőmérsékletek valószínűleg sokakat távol tartottak az esti szórakozástól, miközben az otthoni fogyasztás is csökkent az infláció és a csökkenő rendelkezésre álló jövedelmek miatti aggodalmak következtében.

A megfigyelők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jelenség nem pusztán szezonális, hanem hosszú távú generációs átrendeződés jele lehet, amely alapjaiban formálhatja át Japán híres ivási kultúráját és az italpiac jövőjét.