A jelentés szerint az összesített arány a 2023-as 750,5-ről 722-re csökkent 100 000 főre vetítve, ami a legalacsonyabb érték 2020 óta, a COVID-járvány első teljes évét követően. A halálesetek száma is mérséklődött: 2023-ban 3,09 millió, míg 2024-ben 3,07 millió halálesetet regisztráltak.

A három vezető halálok nem változott: továbbra is a szívbetegség áll az első helyen, ezt követi a rák, majd a nem szándékos sérülések. Amióta 2020-ban megjelent, a COVID a 10 vezető halálok egyike volt. Kezdetben a harmadik helyen állt, és 2024-ben azt látjuk, egyáltalán nincs a listán. Még mindig a 15 vezető ok között van, ugyanakkor nem a TOP-10-ben.

Farida Ahmad, a jelentés társszerzője és az NCHS egészségtudományi munkatársa szerint csökkenés egyik fő oka a COVID-19-hez köthető halálesetek számának visszaesése, de hozzájárulhatott a kábítószer-túladagolás miatti halálozások jelentős, közel 27%-os visszaesése is, amit öt éve nem látott alacsony szintre vitte ezt a mutatót. Dr. Sharonne Hayes, a Mayo Klinika kardiovaszkuláris orvoslás professzora úgy véli: „Azt hiszem, egy kicsit kevesebb a COVID, igaz? Ez része a dolognak. A pandémia idején nemcsak a COVID-hoz köthető halálesetek száma nőtt, hanem a kockázati tényezők is, különösen a szív- és érrendszeri betegségek terén, mivel az emberek életmódja kevésbé volt egészséges. Talán most kezdünk visszatérni ahhoz, ahol korábban voltunk.”

A vezető halálokok

Dr. Katie Schmitz, a Pittsburghi Egyetem orvosi karának vendégprofesszora és rákkutató epidemiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezető halálokok között továbbra is a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek dominálnak, amit az idősödő népesség és olyan alapvető kockázati tényezők, mint az elhízás, erősítenek. Kiemelte, a társbetegségek aránya nő, és fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – különösen a vidéki térségekben – korlátozott lehet.

A jelentés szerint a halálozási arány 2023-hoz képest minden etnikai/rassz csoportban csökkent: 2024-ben a legalacsonyabb értéket a többnemzetiségűeknél mérték (332,3/100 000), míg a legmagasabbat a fekete lakosságnál (884/100 000). Életkor szerinti bontásban a legalacsonyabb arány az 5-14 éveseknél volt (14,4/100 000), a legmagasabb pedig a 85 év felettieknél (13 835,5/100 000). Egyedül az egy év alatti csecsemőknél nem csökkent a mutató – írja az ABC News.

Hayes hangsúlyozta, az életmódbeli változtatások – bár nehezek – az egyik leghatékonyabb módjai a vezető halálokok kockázatának csökkentésére: „Akár több zöldség fogyasztásáról, a telített zsírok csökkentéséről vagy az egészséges testsúly megtartásáról van szó, mindez segít csökkenteni a stroke, a rák, a szívbetegségek, valamint a máj-, vese- és cukorbetegség kockázatát.