A Ryugu aszteroida egyre inkább a Naprendszer egyik legértékesebb tudományos időkapszulájának bizonyul. A Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa2 űrszondája által visszahozott mikroszkopikus szemcsék friss vizsgálata kimutatta, hogy a kőzetdarabkák olyan ásványokat rejtenek, amelyek már a Föld kialakulása előtt létrejöttek, és több milliárd éven át érintetlen állapotban maradtak fenn.

A Brookhaven Nemzeti Laboratórium kutatói korszerű röntgenképalkotó eszközökkel elemezték a minták kémiai összetételét, és rendkívüli részletességgel tárták fel azokat az ásványokat és elemeket, amelyek az égitest ősi anyatestéhez köthetők.

„Ezek a nyomok elkezdik elmesélni az aszteroida kiinduló anyagainak történetét és azok korai kölcsönhatásait a folyadékokkal” – áll a laboratórium közleményében. „Ez az információ segít pontosabban meghatározni a folyadékok aktivitásának és azokat követő folyamatoknak a sorrendjét, amik a Ryugu és más szénben gazdag aszteroidák jelenlegi összetételéhez vezettek.”

A Ryugu egy szénben gazdag, Föld-közeli aszteroida, mely feltehetően a Naprendszer hideg, külső vidékeiről származik. Több mint 4,7 milliárd évvel ezelőtt anyatestét a radioaktív bomlás okozta enyhe felmelegedés érte, ami megolvasztotta a jeget – például a vizet és a szén-dioxidot –, így folyadékok szivárogtak át a kőzeten. Ezek a folyadékok kémiai reakciókat indítottak el, amelyek változatos ásványegyüttest hoztak létre – köztük olyat, amely a Földön is ismert, és olyat is, amely teljesen idegen bolygónk számára.

Rendkívüliek a minták

A kutatók mindössze két apró mintát vizsgáltak: egyet a felszínről, egyet pedig a felszín alól. Az elemzés során kimutattak mangántartalmú dolomitot és ankeritet, vasban gazdag ásványokat, például pirotint és magnetitet, réz-szulfidokat, foszfortartalmú hidroxiapatitot – amely az emberi fogakban és csontokban is megtalálható –, valamint egy ritka foszfidásványt, amely a Földön nem fordul elő. Emellett szelén, kén, szilícium és kalcium nyomait is azonosították. Az ásványok sokfélesége arra utal, hogy az égitest belsejében évmilliárdokkal ezelőtt gazdag folyadék–kémia kölcsönhatás zajlott, jóval azelőtt, hogy a Föld kérge megszilárdult volna.

Mivel a Föld legkorábbi kőzeteit a tektonikai folyamatok és az erózió megsemmisítették, a Ryugu páratlan lehetőséget kínál annak megismerésére, milyen körülmények uralkodtak a bolygók kialakulásának idején. A visszahozott minták akár arra is választ adhatnak, hogy az aszteroida szállíthatott-e vizet és szerves anyagokat, amelyek hozzájárulhattak az élet kialakulásához a Földön – írj a Space.com.

„A Föld folyamatosan változik, és az idők során természetes folyamatai eltüntették a legtöbb kémiai nyomot arról, hogyan alakult ki először a Naprendszer” – áll a közleményben. „Az olyan aszteroidák, mint a Ryugu, megőrzik a Naprendszer történetének ezt a fontos darabját.”

A mintavételi küldetések egyre nagyobb lendületet kapnak, mivel az űrügynökségek felismerték a korai Naprendszerből származó, érintetlen anyagok tudományos értékét. A japán Hayabusa és Hayabusa2 küldetések sikeresen hoztak vissza mintákat az Itokawa és a Ryugu aszteroidákról, míg a NASA OSIRIS-REx missziója nemrégiben szállított anyagot a Bennu aszteroidáról, amelyet a kutatók hasonló röntgenvizsgálatoknak vetnek alá. A Bennu és a Ryugu összehasonlítása kulcsfontosságú különbségeket tárhat fel abban, hogyan alakultak, változtak és szállították az élet alapvető építőköveit a szénben gazdag aszteroidák a korai Naprendszerben.

A jövőben további mintavételi projektek várhatók: a JAXA MMX küldetése például a Mars Phobos holdját célozza, míg más tervek fémes aszteroidák vagy akár üstökösök anyagának begyűjtését tűzik ki célul.