A felfedezésről a Fox News számolt be, kiemelvén, hogy a keresztelőkápolna az 5-6. századból származik, és a közeli katedrális mellett került elő, amit szintén az idei év folyamán tártak fel. Fabien Blanc Garidel, a projekt vezető régésze így nyilatkozott: „A központban a keresztelőmedence külsőleg nyolcszögletű, belsőleg pedig kereszt alakú. Díszítését beton de tuileau-val, egy római cementtel borították, amely tört cserépből készült.”

Blanc Garidel szerint a kápolna körülbelül 1 500-1 600 éves lehet, és a katedrális előcsarnokával szemben helyezkedik el, ami a korszakban általános elrendezés volt. „Ez a felfedezés megerősíti a Vence-i püspökség korát, és gazdagítja ismereteinket a korai keresztény vallási gyakorlatokról az Alpes-Maritimes és a Provence területén” – tette hozzá.

A régész elmondta, bár a keresztelőkápolna alapzata az egyetlen fennmaradt relikvia, a medence kiváló állapotban van. „A közelmúltbeli feltárás segítségével láthatóvá válik, hogy a Vence-i egyházmegye milyen korán alakult ki. Az elkövetkező hónapokban még rengeteg munka és elemzés vár ránk a további részletek feltárásához.”

Sírokat is találtak

A katedrális hajójában több sírt is találtak, melyeket döntött római tetőcserepekkel építettek, ami a korra jellemző módszer volt. Blanc Garidel hozzátette: „Valószínűleg mindezek vallási személyek – püspökök vagy kanonokok – sírjai a Karoling-korból. A radiokarbonos vizsgálatok segítenek tisztázni a pontos időrendet.”

A régész szerint a feltárás összességében hat évszázad építkezését világítja meg, és még egy római lakóépület maradványait is feltárták a katedrális alatt. „Az egyik legjelentősebb aspektus, hogy a megőrzött régészeti struktúrák betekintést nyújtanak a monumentum történetébe az 5-11. század között” – mondta.

A katedrálist a 11. században lebontották, hogy egy újat építsenek a helyébe, míg az elhagyott épület hajójában két harangöntő formát helyeztek el, feltehetően az új katedrális számára készített harangok öntéséhez. A felfedezés az utóbbi évek számos lelete közé tartozik, amelyek új fényt vetnek az európai korai kereszténység történetére; tavaly például egy ezüstfelirat került elő, amely a korai kereszténység legészakibb ismert bizonyítéka az Alpok térségében