A bolognai fellebbviteli bíróság pénteken jóváhagyta annak az ukrán állampolgárnak, Szerhij Kuznyecovnak a letartóztatását, akit a 2022-ben az Északi Áramlat gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként tartanak számon. A 49 éves férfi esetleges kiadatásáról Németország felé szeptember 3-án dönt majd a bíróság.

A meghallgatás több órán keresztül zajlott, mivel a férfi kifejezetten anyanyelvi tolmácsot kért, így az angol fordítót le kellett cserélni. A bíróság tájékoztatása szerint Kuznyecov rövid nyilatkozatban hangoztatta ártatlanságát: „elhatárolódom a velem szembeni vádaktól”. Kijelentette, hogy az Északi Áramlat elleni akció idején „Ukrajnában tartózkodott”, valamint azt is hangsúlyozta, hogy „Olaszországba családi okokból érkezett”. A kiadatás kérdésében határozottan fogalmazott: „Nem járulok hozzá a Németországba való kiadatásomhoz”.

A férfi a bíróságra érkezve a kamerák felé fordult, és három ujját a magasba emelte, utalva ezzel az ukrán címerben látható háromágú szigonyra. Az eljárás megkezdése előtt védőt váltott, és a bíróság által kijelölt ügyvéd helyett egy Riminiben bejegyzett jogászt választott.

Elfogatóparancs és nemzetközi nyomozás

A férfit csütörtökre virradóra fogták el a Rimini közelében található San Clemente kempingben, ahova augusztus 18-án érkezett családjával. Ugyanazon a napon a német szövetségi ügyészség európai elfogatóparancsot bocsátott ki ellene.

A német szövetségi főügyészség közleménye szerint Kuznyecov ellen „robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás” miatt indult eljárás. A hatóságok gyanúja szerint a férfi egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken, a dániai Bornholm-sziget közelében. A művelethez egy Rostockból induló vitorlás jachtot használtak, amelyet egy német cégtől béreltek hamis dokumentumok és közvetítők segítségével.

Mivel a robbantások Németország, Dánia és Svédország gazdasági övezetét is érintették, mindhárom ország nyomozást indított, ám Koppenhága és Stockholm azóta lezárta az eljárást. A vizsgálatot jelenleg kizárólag Berlin folytatja.

Az Északi Áramlat háttere

Az Északi Áramlat-1 hosszú éveken át Oroszország egyik fő gázszállítási útvonalát jelentette Németország felé, egészen addig, amíg Moszkva 2022 augusztusában le nem állította a szállításokat. Az Északi Áramlat-2 soha nem kezdte meg működését, mivel a német kormány az ukrajnai háború kitörése előtt felfüggesztette az engedélyezési folyamatot.

Liner/MTI