Berobbantak az esetszámok Európában, vajon a halálozások is így alakulnak majd?
Mostanra már vitán felül áll, hogy a koronavírus-járvány második hulláma berúgta az ajtót Európában, a fertőzési számok már a tavaszi hónapokat idézik, ám a halálozási számok még bőven alatta járnak.
Prága, 2020. szeptember 21.
Koronavírus-vizsgálatot végzõ egészségügyi dolgozó védõfelszerelését fertõtlenítik egy prágai mintavételi állomáson 2020. szeptember 21-én. A koronavírus-járvány elsõ, tavaszi hullámát ellenõrzés alatt tudta tartani az egészségügy, de szeptember elejétõl gyorsuló ütemben emelkedik a fertõzöttek száma Csehországban.
MTI/AP/Petr David Josek
Mostanra már vitán felül áll, hogy a koronavírus-járvány második hulláma berúgta az ajtót Európában, a fertőzési számok már a tavaszi hónapokat idézik, ám a halálozási számok még bőven alatta járnak.
A vírus terjedésének második hulláma azonban más, mint az első, amelynek kettős oka van: egyrészt az egyes országok egészségügyi ellátórendszere sokkal felkészültebb a járványra, így ennek okozataként nem valószínű, hogy olyan pokoli jelenetsorokat fogunk látni, mint tavasszal Bergamóban vagy Madridban.
A másik ok pedig, hogy a vírus jellege is valamelyest változott, most elsősorban a fiatalok körében domináns a fertőzés, akik viszont sokkal kisebb valószínűséggel halnak bele a betegségbe. Első ránézésre ez nem tűnik olyan vészesnek, azonban a helyzet ennél sokkal komplikáltabb.
Egyre közeledünk ugyanis az influenzaszezonhoz, illetve a hidegebb hónapokhoz, amelyek idején sokkal elterjedtebbek a felsőlégúti fertőzések. Baljós jel lehet a „Florida-effektus”, vagyis a vírus fiatalokról idősekre való átterjedése, ami a halálozást is az egekbe repítheti. Ezen felül egyre világosabb, hogy az embereknek elegük van már a korlátozásokból.
Először is érdemes megnézni a konkrét számokat. Ha a hét napos mozgóátlagot nézzük, akkor átlagosan 52 418 fertőzöttet regisztráltak a keddet megelőző hét napban, amely rekordot jelent, viszont ennek vonatkozásában „csak” 556 halálesetet regisztráltak. Összehasonlításképp, az április 10 környéki tetőponton 31 852 fő volt a mozgóátlag, míg 4134 ember hunyt el.
A kórházak már jobban képesek felismerni, és ebből kifolyólag kezelni a vírust, így az intenzívosztályon elhunytak száma csökkenésnek indult, egyes európai országokban az 50 százalékos halálozási ráta 20 százalékra zuhant vissza. Bulgáriában, Horvátországban, Máltán, Romániában és Spanyolországba viszont vészjósló tendencia rajzolódott ki, növekedett a halálozási ráta az elmúlt időkben.
A WHO Európai Regionális Irodájának vezetője, Hans Kluge elmondta, hogy szeptember első hetében továbbra is a 25-49 közötti korosztályban regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, ám emelkedő félben van az 50-79 közötti korosztályban is. Kluge ennek kapcsán figyelmeztetett, a trend bármikor átfordulhat a tavasszal tapasztaltakra, és újra az idősek fertőződhetnek meg tömegével.
„Azt látjuk, hogy az idősek és krónikus betegek körében újra emelkedő félben van a fertőzöttek száma, nagyjából minden európai országban. Igazság szerint ez egy nagyon is megjósolható mintázat, ugyanis az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban is először a fiatalabbak fertőződtek, majd négy-hat hét múlva az idősek körében is terjedésnek indult”
emelte ki Kluge.
Kluge azt is kiemelte, hogy mivel egyre inkább növekszik a közösségi terjedés, ezért nagy a veszélye, hogy a vírus bejut az olyan helyekre, mint az idősotthonok. Követi-e a halálozási ráta a jelenlegi fertőzési rátát? Egyre több szakértő úgy véli, hogy igen, és a mintázatok is erre utalnak.
