A Szent István Intézet, a Nézőpont Intézet közreműködésével végzett, ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérése szerint a válaszadók csaknem 60 százaléka a saját lakás vásárlásának támogatását tartja fontosabbnak, miközben mindössze 33 százalékuk helyezné a hangsúlyt a bérlakások építésére.

A felmérés eredményeit a mandiner.hu ismertette, felidézve, hogy a kormány által nemrég bejelentett, fix 3 százalékos kamatozású, a fiatalok első lakáshoz jutását segítő Otthon Start programot több ellenzéki kritika is érte. Ezek a bírálatok jellemzően a saját tulajdon támogatása helyett a tömeges bérlakásépítést szorgalmazzák. Ugyancsak emlékeztettek rá, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szociálpolitikai szakértője, Bódis Krisztina egy gyermekvédelmi konferencián kijelentette: a Tisza Párt nem tartja helyesnek a családi adókedvezmények jelenlegi rendszerét, mert az „társadalmi esélyegyenlőtlenséghez vezet”.

A kutatás szerint a vidéken élők és a 18–39 évesek körében a tulajdonszerzést preferálók aránya eléri a 70 százalékot, ami arra utal, hogy a fiatal generáció számára a saját ingatlan a biztonság és a hosszú távú tervezhetőség egyik legfontosabb alapja. Ezzel szemben a budapestiek körében 49 százalék támogatja inkább a bérlakásprogramokat, ami a magas fővárosi ingatlanárakkal és a nagyvárosi életformával magyarázható.

A családtámogatások helyzete

A felmérés készítői hangsúlyozták: „Mi, magyarok rendkívüli módon ragaszkodunk a saját ingatlanhoz, sokan ebben látjuk a szabadságunk és függetlenségünk zálogát is.” Ennek hátterében a 20. század politikai és gazdasági megrázkódtatásai állnak: a világháborúk, az államosítások és a rendszerváltás egyaránt erősítették a tulajdon iránti ragaszkodást. A Századvég „Európa Projekt” nevű, 2016 óta évente ismételt kutatásából is kiderült, hogy Magyarországon a legmagasabb a saját lakásra vágyók aránya Európában, ráadásul nemcsak vágy szintjén, hanem a tényleges tulajdonlásban is – ez az arány eléri a 90 százalékot.

A mostani felmérésben a kutatók arra is kíváncsiak voltak, milyen formában tartják a magyarok a leghatékonyabbnak a családok állami támogatását. Az adatok szerint a megkérdezettek 52 százaléka az univerzális, minden szülőnek járó adókedvezmény mellett tette le a voksát, míg 43 százalékuk a rászorultsági alapon nyújtott támogatásokat részesítené előnyben. A fiatalok és a kisebb településeken élők körében ez az arány még magasabb, meghaladva a 60 százalékot, míg a fővárosiak és az idősebb (60+) korosztály inkább a célzott támogatásokat támogatják.

Az Intézet közleményében kiemelték: „Ez az eredmény arra is utal, hogy a magyar társadalom a gyermeknevelést olyan, a közösség számára is értéket teremtő feladatnak tekinti, amelyet érdemes mindenki számára elismerni, nem csupán szociális kérdésként kezelni.” A kutatás összegzése pedig egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: „Mindezek arra engednek következtetni, hogy a saját otthon, a család és sok gyermek nem egy letűnt kor ideáljai, hanem egy élő, jelenlévő vágy a magyar társadalom széles rétegeiben. A családpolitika alakítása során érdemes továbbra is erre a rejtett, de erős társadalmi igényre építeni.”

Liner/MTI