Az orosz Tudományos Akadémia Geofizikai Szolgálatának helyi kirendeltsége tájékoztatása szerint a rengés magnitúdója 6,4-es volt, és a rengés intenzitását a régió fővárosában, Petropavlovszk-Kamcsatkszknál előzetes becslések alapján háromra értékelték.

A rengés epicentruma mintegy 213 kilométerre feküdt a régió központjától, és a rengés forrását közel 39 kilométeres mélységben regisztrálták a Csendes-óceán mélyén. Ez az utórengés az elmúlt hetek legerősebb rezgése volt, ami a július 30-án bekövetkezett, 8,8-as magnitúdójú főrengést követően jelentkezett – mely egyébként Oroszország legnagyobb földrengése volt 1952 óta.

Az első 6,4-es utórengést további, 4,8 és 5,7 közötti magnitúdójú utórengések követték, amelyek mindössze 20 percen belül rázkódtatták meg a régiót, így a földrengéshullám folyamatosan növekvő aktivitásáról tanúskodnak – írja a TASZSZ.

Vulkanikus aktivitás is fokozódik a földrengések után

Nemcsak a rengések jelentettek veszélyt: a tudósok szerint a földrengés hatására Kamcsatka hat vulkánja is ismét aktívvá vált, köztük Európa legmagasabb tűzhányója, a Kljucsyevszkaja Szopka. A vulkanológusok előrejelzései alapján a kitörések során a hamufelhők akár 12 kilométer magasra is feljuthatnak, ami komoly légköri és egészségügyi kockázatot jelent az érintett térségben élők számára.

A Kljucs nevű településen, amely a Kljucsjevszkaja Szopka közvetlen közelében fekszik, már hamu is észlelhető a levegőben. Az Ust-Kamcsatkai járás vezetője az ott élőket arra kérte, hogy csak feltétlenül szükséges esetben hagyják el otthonaikat, figyelmeztetve a lakosságot a veszélyekre és a további fejleményekre.