A megemlékezés központi helyszíne idén is a béke jelképévé vált Hirosimai Béke Emlékpark volt, ahol Shigeru Ishiba miniszterelnök mellett számos külföldi delegáció is jelen volt. Kazumi Matsui, Hirosima polgármestere beszédében kiemelte: „Japán az egyetlen nemzet, amely háborúban szenvedett el atombombázást. A japán kormány egy olyan népet képvisel, ami az őszinte és tartós békére törekszik.” Szavai jól tükrözik azt az aggodalmat, amely a világban egyre növekvő katonai feszültségek és a nukleáris fegyverek újbóli legitimálása miatt terjed.

A BBC riportja szerint az 1945-ös támadás és az azt követő napok több mint 200 ezer ember életét követelték, akik közül sokan nem az azonnali robbanásban, hanem sugárfertőzésben és égési sérülésekben hunytak el. A túlélők szenvedése pedig a mai napig tart – fizikai és lelki értelemben egyaránt.

Shingo Naito, aki hatéves volt a bombázás idején, megrendítően idézte fel saját történetét: „Apám súlyosan megégett és megvakult a robbanásban. A bőre lelógott a testéről – még a kezemet sem tudta megfogni.” Naito úr jelenleg fiatal diákokkal osztja meg emlékeit, akik művészi formában dolgozzák fel a szörnyűségeket, így tartva életben a múlt tanulságait.

A japánok nem felejtenek

A hirosimai megemlékezésen elhangzott, hogy 2024-ben a Nihon Hidankyo – az atombomba-túlélők országos szervezete – Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek eltörléséért folytatott, kitartó munkájáért. A Nobel-bizottság ezzel is elismerte azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek a tömegpusztító fegyverek elutasítására és a politikai döntéshozók befolyásolására törekednek.

Matsui polgármester beszédében figyelmeztetett arra is, hogy „világszerte felgyorsuló tendencia figyelhető meg a katonai fegyverkezés terén, valamint az az elképzelés is egyre népszerűbbé válik, hogy a nukleáris fegyverek elengedhetetlenek a nemzetbiztonság szempontjából.” Továbbá hangsúlyozta: „Ezek a fejlemények nyíltan semmibe veszik a történelem tragédiáiból levonható tanulságokat, és veszélyeztetik azokat a béketeremtő keretrendszereket, amelyeket oly sokan dolgoztak ki hosszú éveken át.”

A polgármester aggodalmát fejezte ki a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozni hivatott Atomsorompó Szerződés működésképtelensége miatt, és felszólította a japán kormányt, hogy végre ratifikálja a 2021-ben hatályba lépett Nukleáris Fegyverek Betiltásáról szóló Szerződést. Bár több mint 70 ország már aláírta és ratifikálta ezt a megállapodást, a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező államok – például az Egyesült Államok és Oroszország – továbbra is ellenzik azt, a nukleáris elrettentés elvét hangoztatva. Japán szintén nem csatlakozott a szerződéshez, biztonsági érdekeire hivatkozva, amelyek szoros kapcsolatban állnak az amerikai nukleáris védelmi ernyővel.

A nukleáris fegyverek kérdése Japánon belül is megosztó. A Békeparkhoz vezető utcákon több kisebb tüntetést tartottak, a demonstrálók a nukleáris fegyverek teljes betiltását követelték. Saitoshi Tanaka, aki a bombázás után sugárfertőzés következtében többféle rákbetegséggel is küzdött, így nyilatkozott: „Amikor a Gázában és Ukrajnában zajló vérontás képeit látom – a rommá vált városokat, a pánikban menekülő nőket és gyerekeket –, újra felidéződnek bennem a saját fájdalmas emlékeim.” Tanaka hozzátette: „A legsürgetőbb feladat az, hogy nyomást gyakoroljunk a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok vezetőire. Az embereknek világszerte fel kell háborodniuk, és hangosan, közösen kell fellépniük.”