A CNN is górcső alá vette az orosz nukleáris arzenált, miután Putyin a múlt hét folyamán ismételten azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyvereket vet be. A múlt héten elhangzott beszédében az orosz elnök figyelmeztetett, az Oroszország területi integritását ért „fenyegetések” esetén, valamint az „orosz nép védelme érdekében minden rendelkezésre álló fegyvert bevetnek”, majd, hozzátéve, hogy „ez nem blöff”.

Az Amerikai Tudósok Szövetségének adatai szerint az orosz fegyverrendszerek között 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófej van, melyek közül mintegy 1900 „nem stratégiai robbanófej”, tehát taktikai nukleáris fegyver. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi is az a taktikai nukleáris fegyver, illetve, hogy miben különbözik a hagyományos nukleáris fegyverektől. Soron kívül A kormány egyértelművé tette, hogy kik nem kaphatnak elnöki kegyelmet

Taktikai vs stratégiai fegyver

A taktikai robbanófejekhez sorolhatók azon fegyverek, melyeket a korlátozottabb harctéren való használatra tervezték, például egy harckocsioszlop, vagy egy repülőgép-hordozó megsemmisítésére, amennyiben a tengeren használják. Ezen robbanófejeket „kis hatóerejűnek” is nevezik, noha robbanóerejük 10-100 kilotonna dinamit robbanóerejével ér fel.

Ezzel szemben Oroszország jelenleg legerősebb „stratégiai” nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonna dinamit robbanóerejével rendelkeznek, s kifejezetten arra a célra fejlesztették ki őket, hogy egész városokat, netán ennél is nagyobb területeket tegyenek a földdel egyenlővé bevetésükkel.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a taktikai robbanófejek esetében jelzett „csak” 10-100 kilotonna dinamit robbanóereje még mindig bőven elegendő ahhoz, hogy hatalmas pusztítást okozzon: erre pedig az egész világ rájött, amikor 1945-ben az Egyesült Államok atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira.

Azok a bombák ugyanis közel 15-21 kilotonna dinamit robbanóerejével értek fel, ami nagyságrendileg egyezik az orosz taktikai nukleáris fegyverek pusztító képességeivel. Ha csak az adatokat nézzük, tisztán látszik, mekkora pusztítást okoztak az amerikai atombombák, hiszen azok bevetése után Hirosimában 70 ezer, Nagaszakiban pedig 35 ezer ember azonnal életét vesztette, a későbbiekben pedig több tízezer ember vesztette életét a sugárzásban.

Alex Wellerstein, a New Jersey-i Stevens Institute of Technology tudományos és technológiai tanulmányok igazgatója rámutatott, a nukleáris fegyverek közötti különbség nem abban rejlik, hogy mekkora a robbanóerejük, sokkal inkább abban, hogy milyen célpontokat céloznak meg:

A szakértővel ellentétben James Mattis volt amerikai védelmi miniszter úgy véli, egyáltalán nincs különbség:

Mi történne, ha Oroszország valóban atomfegyvereket vetne be?

Oroszország, előtte pedig a Szovjetunió komoly taktikai nukleáris fegyverarzenált épített ki és tartott fenn: kezdetben az volt az uralkodó nézet, hogy egy atombomba harctéren történő bevetése lehetőséget ad a vezetőknek egy döntő csapásra, mellyel elháríthatják a további vereségek elszenvedését anélkül, hogy legnagyobb nukleáris fegyvereik bevetéséhez folyamodnának, mely egy ellentámadás után a civilizáció végét jelentő nukleáris „adok-kapok” helyzetet eredményezne.

Ez a gondolkodás azonban szakértők szerint „hibás és veszélyes”, mivel a taktikai nukleáris fegyverek bevetése ebben az esetben azt jelzi, hogy egy ország tényleg azt gondolja, hogy megúszhat egy ilyen támadást, s annak nem lesz következménye.

A szakértők álláspontját pedig több elemzés is alátámasztja, ám a brit Royal United Services Institute (RUSI) által a nyáron közzétett elemzés szerint a taktikai nukleáris fegyverek bevetése az európai parancsnoki központok vagy légi bázisok ellen limitálná a környező területeken a polgári áldozatok számát.

A RUSI szerint ugyanis egy taktikai atomfegyver bevetése a Suwalki-folyosónál, mely a NATO-tag Lengyelország és Litvánia közötti szárazföldi határ, „csak” százas nagyságrendű civil áldozatokat jelentene – noha a valóságban ez jóval komolyabb veszteségeket okozna.

A Union of Concerned Scientists blogja például azt írja, amennyiben taktikai nukleáris fegyverek bevetésére kerülne sor, úgy gyorsan kicsúszna az irányítás alól a konfliktus, pillanatok alatt eszkalálódna a helyzet, mely akár több mint 90 millió ember halálát (!) és sérülését okozná. Rámutattak, egy ilyen esetben a sürgősségi szolgálatok képtelenek lennének olyan gyorsan és hatékonyan reagálni, a széles körű pánik pedig tömeges elvándorlást és súlyos gazdasági zavarokat idézne elő.