Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter több fontos statisztikai adatot ismertetett: „Az adatok alapján elmondható, hogy a magyar felsőoktatás megújítása sikeres; a tudományos eredményeket és az ipari bevételt méretarányosan mérő rangsorok alapján öt évvel ezelőtt 7 egyetemünk tartozott a legjobb öt százalékba, három éve 9, most pedig 12 magyar intézmény szerepel a listán.”

Ezzel párhuzamosan az elmúlt három év során a magyar egyetemek nemzetközi publikációinak száma 48 százalékkal nőtt, az ipari innovációs bevétel pedig közel kétharmaddal emelkedett. Szintén kiemelkedő eredmény, hogy a külföldi hallgatók létszáma 20 százalékkal bővült, miközben a hazai egyetemeken regisztrált szabadalmak száma az elmúlt öt évben hétszeresére emelkedett.

„Fontos, hogy nőtt az intézmények hallgatóvonzó képessége: az elmúlt három év felvételi adatai alapján több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság, és az egyetemek térségi megtartó ereje is erősödött, azaz a végzettek többsége a tanulmányait folytató intézmény környezetében helyezkedik el, és kezd munkába” – hangsúlyozta a miniszter.

Szükség van változtatásokra

Az eseményen részt vett Hiller István, országgyűlési képviselő és korábbi oktatási miniszter is, aki éles kritikával illette a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Szerinte „elhibázottnak és elhamarkodottnak” nevezhető az a stratégiai döntés, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek többsége, különösen a vidéki egyetemek, kikerültek az állami tulajdonból.

Hiller szerint valóban szükség van változtatásokra, ugyanakkor javasolta, hogy „egy társulás keretében létrehoznák a University of Budapestet, amint az Londonban vagy New Yorkban is megtörtént.” Ez a társulás pedig – véleménye szerint – „a budapesti egyetemek legjobb eredményeit szintézisbe hozva magasabb nemzetközi szintre helyezné a magyar felsőoktatást.”

Ezzel szemben Hankó Balázs kiemelte, hogy „az egyetemek alapfunkciójához tartozó minden vagyonelem az intézményeknél van”, továbbá „az állam 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződést kötött a felsőoktatásban való szerepvállalásról, az oktatási, kutatási, sport és egyéb tevékenységekre is.”

Rengetegen tanulhatnak tovább

Külön figyelmet kapott az a célkitűzés is, hogy a magyar hallgatók minél nagyobb számban jussanak külföldi egyetemekre, majd hazahozzák az ott megszerzett tudást. Ezt a célt szolgálja a Pannonia program, amelynek keretében az idei év végéig mintegy 7800 diák jut el nem európai felsőoktatási intézményekbe, annak ellenére, hogy „a magyar egyetemeket kizárták az európai Erasmus programból” – hangsúlyozta Hankó Balázs.

A volt oktatási miniszter szintén bírálta az Erasmus programból való kizárást, amelyet „az unió rossz döntésének” nevezett, ugyanakkor üdvözölte a magyar diákok külföldi tanulmányait. Ugyanakkor hozzátette, hogy „hazatérésük egyik feltétele, hogy a politika tudjon olyan hangulatú országot teremteni, ahová érdemes hazahozni a tudást.”

A jövő kihívásaira és céljaira tekintve Hankó Balázs megfogalmazta, hogy 2030-ra cél az, hogy magyar intézmény legyen „a világ és az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között”, valamint az, hogy az egyetemek innovációs potenciálja az európai élvonalba kerüljön.

Hiller István ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy számára a legfontosabb az lenne, hogy Magyarországon legyen egy önálló oktatási tárca, amely „a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli a területet.”

Liner/MTi