Ez az utórengés az előző napokban bekövetkezett, történelmi erejű főrengés egyik legerősebb utóhatása volt – adta hírül a TASSZ hírügynökség a régióban működő Orosz Tudományos Akadémia Geofizikai Szolgálatának jelentése alapján.

Az intézet adatai szerint az utórengések 4 és 5,9 közötti magnitúdójúak, és a földmozgások gyakorisága a fő rengést követő órákban 10-10percenként következett be, majd fokozatosan ritkult. Az első 24 órában ennél is sűrűbben, 5-10 percenként regisztráltak utórengéseket. Ez az intenzív földrengéshullám újabb bizonyítéka annak, hogy a Kamcsatka régió földtani aktivitása továbbra is rendkívül élénk marad, miután július 30-án reggel egy 8,8-as nagyságrendű főrengés sújtotta a térséget.

A Kamcsatkai Geofizikai Szolgálat a főrengés erősségét 8,7-esnek becsülte, amely az 1952-es hasonlóan erős rengés óta a legintenzívebbnek számít a régióban. A természeti katasztrófa következtében egy személy sérült meg, közölte a régió egészségügyi minisztériuma.

A Kamcsatka területén magas riasztási fokozatot rendeltek el, míg a szomszédos Szahalini Régióban, a Szevero-Kurilszkij járásban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A földrengés ereje egy Csendes-óceáni szökőárt is kiváltott, mely miatt Japán, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek hatóságai szökőárriadót adtak ki, figyelmeztetve a lakosságot a part menti veszélyekre.

A Kamcsatka-félsziget földrengésveszélyes zóna, amit a csendes-óceáni tűzgyűrű részeként rendkívül aktív vulkáni és szeizmikus tevékenység jellemez, így a térségben az ilyen, nagy erejű rengések komoly kihívást jelentenek a helyi lakosság és a hatóságok számára.