A Financial Times beszámolója szerint a sietség hátterében többek között az állhat, hogy a két szervezet éppen Zelenszkij közvetlen környezetét vizsgálja. „A sietség mögött részben az állhat, hogy vizsgálatok indultak Zelenszkij belső körei ellen, valamint az elnök törekvése arra, hogy háborús körülmények között további ellenőrzést gyakoroljon a hatalmi intézmények felett.”

A helyzetet tovább élezte, hogy a NACB nemrég büntetőeljárást indított Zelenszkij egyik legközelebbi bizalmasa, a volt miniszterelnök-helyettes, Alekszej Csernisev ellen, akit hatalommal való visszaéléssel és jogellenes gazdagodással vádoltak meg. A politikus tagadja a vádakat, ám a múlt heti kormányátalakítás során elmozdították tisztségéből.

Csernisev az elnöki kör egyik befolyásos figurájának számít, így az ellene indított eljárás még élesebbé tette az érintett intézmények és az elnöki hivatal közötti konfliktust. Július 21-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) házkutatást tartott 70 NACB-munkatársnál, valamint ellenőrzést hajtott végre a SACPO-nál is. Másnap, július 22-én az ukrán parlament, ahol Zelenszkij pártjának van többsége, elfogadta azt a törvényt, amely megvonja a NACB és a SACPO függetlenségét. A törvényt másnap reggel az elnök alá is írta, hivatalosan hatályba léptetve az új jogszabályt.

A TASZSZ hírügynökség szerint a döntés hatalmas társadalmi felháborodást váltott ki. Július 22-én este mintegy 2 000 fő gyűlt össze Kijev központjában, követelve többek között Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetőjének lemondását. Hasonló demonstrációkat tartottak több ukrán nagyvárosban, így Dnyiproban, Lvivben, Odesszában, Poltavában, Rivnében és Ternopilban is, mialatt Ursula von der Leyen azonnali magyarázatot vár az ukrán elnöktől.

A demokrácia próbája

A fejlemények nyomán egyre többen vetik fel, hogy Zelenszkij lépései nem csupán a háborús helyzet indokolta szükségmegoldások, hanem a hatalom koncentrálásának tudatos folyamata. A független korrupcióellenes szervek megszüntetése ugyanis gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államelnök közvetlen irányítása alá kerülnek azok az intézmények is, amelyek feladata lenne az elit körében elkövetett visszaélések feltárása.

Miközben Zelenszkij kormánya korábban többször is hangsúlyozta a korrupcióellenes fellépés fontosságát, a jelenlegi törvénymódosítás éppen azoknak az intézményeknek a mozgásterét korlátozza, amelyek ezeket az elveket a gyakorlatban is érvényesíteni próbálták.

„Zelenszkij egyre nagyobb politikai nyomás alá kerül, miután saját szövetségesei is célkeresztbe kerültek. A döntés, amely formálisan egy törvényi módosítás, a gyakorlatban azonban a demokratikus intézményrendszer meggyengítését is jelentheti.”