A döntés egy újabb jele annak a mélyülő diplomáciai szakadéknak, ami az Ukrajna elleni háború 2022-es kiterjesztése óta jellemzi Oroszország és a nyugati országok viszonyát. A megállapodást még 1996-ban írták alá, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása és a vasfüggöny leomlása után, amikor Moszkva és Berlin közeledni próbáltak egymáshoz, új alapokra helyezve a két ország közötti kapcsolatokat. Ez az időszak azonban már végleg a múlté.

Az orosz külügyminisztérium a döntést a német kormány „ellenséges politikájával” indokolta. Hivatalos közleményükben így fogalmaztak: „A jelenlegi körülmények között a megállapodás elvesztette jelentését és gyakorlati értelmét, tekintettel a (német) hatóságok nyíltan ellenséges politikájára és a német kormány egyre agresszívabb militarista törekvéseire” – olvasható a minisztérium közleményében

A döntés nem előzmények nélküli, ugyanis Oroszország kapcsolatai a nyugati világgal már 2014 óta egyre feszültebbek, amikor is Moszkva nemzetközi elismerés nélkül annektálta a Krím-félszigetet, majd háborút indított Kelet-Ukrajnában. Azóta a szankciók és a diplomáciai elszigetelődés állandó kísérői az orosz külpolitikának.

Putyin figyelmeztetett

Miközben a Nyugattól való eltávolodás egyre határozottabb formát ölt, a Kreml új szövetségeseket keres – és talál – Keleten. Nemrég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter háromnapos látogatást tett Észak-Koreában, ahol személyesen találkozott Kim Dzsong Unnal a keleti Wonsan városában. A találkozón Kim a következő egyértelmű támogatásáról biztosította Moszkvát. „Nem feltételesen, hanem feltétel nélkül támogatjuk Oroszország teljes körű háborúját Ukrajna ellen.”

Mindössze néhány nappal korábban, július 6-án Lavrov Brazíliában, a Rio de Janeiró-i BRICS-csúcstalálkozón tárgyalt Abbász Araqchival, Irán külügyminiszter-helyettesével. Az egyeztetés során Moszkva megerősítette, hogy támogatja Irán jogát a békés atomenergia-felhasználásra, és felajánlotta segítségét az iráni uránkészletek tárolásában is – ez utóbbi egy lehetséges megoldásként merült fel a Teherán nukleáris programja körüli viták enyhítésére – írja a The Kyiv Independent.

„Ha Ukrajna nyugati fegyverekkel hajt végre támadásokat orosz területen, akkor Moszkva fontolóra veszi olyan fejlett fegyverek szállítását harmadik országokba, amik képesek érzékeny nyugati célpontok elleni csapásokra.” – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.