Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

A Holdért és a Marsért folyó harcban az atom hajthatja az USA-t

A Holdért és a Marsért folyó harcban az atom hajthatja az USA-t

A Holdért és a Marsért folyó harcban az atom hajthatja az USA-t
Unsplash/Harsh Kumar

A világűr meghódításának kérdése egyre inkább stratégiai és technológiai elsőbbségi kérdéssé válik.

Egy nemrég publikált tanulmány – amiről a BGR számolt be – komoly figyelmeztetéssel él: ha a jövőbeli űrkutatási törekvések komolyan szeretnék venni a mély űri küldetéseket, akkor a nukleáris űrmeghajtást sürgősen fejleszteni kell.

A cikk a videó után folytatódik

A tanulmány három konkrét javaslatot is megfogalmaz, aminek célja, hogy demonstrációs projekteken keresztül lendületet adjanak a nukleáris technológia gyakorlati alkalmazásának az űrben. Az írás többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta nem tudott áttörést elérni e téren – a NASA az 1960-as évek óta csak kudarcba fulladt kísérleteket tud felmutatni.

Az egyik szerző, Bhavya Lal, aki korábban a NASA technológiai, politikai és stratégiai főigazgatói posztját töltötte be, úgy véli, hogy „a geopolitikai verseny komoly hajtóerővé válhat a működőképes nukleáris űrhajtóművek kifejlesztésében”. Szerinte Kína aktív térhódítása a világűrben – például a Holdon vagy a Marson való letelepedési szándéka – komoly nyomást helyezhet más nemzetekre, hogy ne maradjanak le a szabályalkotásban és a stratégiai jelenlétben.

Akár 3 milliárd dollárba is kerülhet

„Ahogyan a Földön is gyakran a legelső lépések szabják meg a játékszabályokat, úgy a világűrben is azé lehet az irányítás, aki előbb érkezik.” Emiatt a tanulmány szerzői szerint az USA-nak most kell elkezdenie a nukleáris űrtechnológia komoly fejlesztését, hogy ne mások diktálják a jövő feltételeit.

A tanulmányban bemutatott három megközelítés közül kettő kiemelkedő figyelmet érdemel. Az egyik a „Go Big or Go Home” névre keresztelt opció, ami szerint az államnak saját, nagy teljesítményű reaktort kellene fejlesztenie. Ez a reaktor 100-500 kilowatt teljesítményt nyújtana, fejlesztése pedig akár 3 milliárd dollárba is kerülhet. A kutatók szerint már 2028-ban sor kerülhet földi tesztekre, és 2030-ban akár repülési bemutatóra is.

A másik forgatókönyv a „Chessmaster’s Gambit”, mely két különböző magánvállalati partnerség keretében fejlesztené a kisebb, 10–100 kilowattos reaktorokat. Ezek ugyan nem közelítenék meg a megawattos kategóriát, de Lal szerint a kisebb volumenű projektek lehetővé tennék a költségek kordában tartását, és elősegíthetik az innovációs áttöréseket.