Oroszország 2025 májusában a harmadik helyre lépett elő az EU földgázbeszállítói rangsorában, megelőzve például Norvégiát és az Egyesült Királyságot is – derül ki a Eurostat adataiból és a TASZSZ orosz hírügynökség becsléseiből. A friss statisztikák szerint az EU orosz gázt 1,1 milliárd euró értékben vásárolt májusban, ami a teljes uniós gázimport 16,1 százalékát tette ki. Ez jelentős növekedés az áprilisi 11,3%-hoz képest.

A májusi adatok alapján az Egyesült Államok továbbra is az első számú gázbeszállító az EU-ba, főként cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában. Az amerikai szállítások a hónap során 27,2%-os részesedéssel, 1,9 milliárd eurót értek el. A második helyet Algéria szerezte meg: az észak-afrikai ország szintén 1,1 milliárd euró értékű szállítmányt exportált Európába, 16,3%-os részesedéssel.

A negyedik helyre Norvégia került 12,2%-os részaránnyal és 842 millió euró értékű exporttal, míg az Egyesült Királyság az ötödik lett 5,35%-kal és 368 millió euróval. Az év első öt hónapját tekintve (január-május) Oroszország részesedése az EU gázimportjában 16,43% volt, amivel a második legnagyobb szállítóvá vált ebben az időszakban.

Ugyanakkor ez a szám valamelyest alacsonyabb, mint a 2024 azonos időszakában mért 18,7%-os arány. Az idei orosz gázszállítások összértéke ugyanakkor 15%-kal emelkedett, elérve a 6,5 milliárd eurót. A paradox helyzetre az Európai Bizottság korábbi bejelentése világít rá, miszerint az év végéig teljesen megtiltanák az új orosz gázszerződéseket, valamint a spotpiaci vásárlásokat. A 2025-ös év végére időzített tilalom a brüsszeli „energetikai függetlenedés” ütemtervének része, amelynek célja az orosz energiahordozóktól való teljes leválás.

Ennek ellenére a jelenlegi számok azt mutatják, hogy az EU tagállamai továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak az orosz gázra, különösen az ár és a meglévő infrastrukturális függőségek miatt. Ez komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió energiapolitikájának gyakorlati kivitelezhetőségét illetően.