A jelentésekben rögzített hibák a fenyegetések kommunikációjában, a képzés hiányosságaiban és az elutasított biztonsági kérésekben gyökereznek, amiket a szenátorok „elhárítható katasztrófák sorozatának” neveznek.

A Szenátus Igazságügyi és Belbiztonsági Bizottságainak elnökei, Chuck Grassley (R-Iowa) és Rand Paul (R-Kentucky) egyértelműen úgy fogalmaztak: a titkosszolgálat „kibírhatatlan hanyagsága” vezetett ahhoz, hogy az ügynökök nem tudták megakadályozni a támadást annak ellenére, hogy a támadó többször is feltűnt a helyszínen.

A jelentések megerősítik, hogy a Trump biztonsági csapata több alkalommal kért további erőforrásokat, aminek a biztosítását a titkosszolgálat megtagadta. Az egyik ilyen visszautasítás a „War Room” részéről érkezett, ami az erőforrások kiosztásáért felel, és egyebek mellett megtagadta az antidrón rendszerek biztosítását a Butler-i gyűlésre azzal az indokkal, hogy a rendelkezésre álló technológia már más eseményekhez, például a Republikánus és Demokrata Nemzeti Konvenciókhoz van lefoglalva.

Sok súlyos mulasztás történt

További súlyos mulasztásként említik, hogy a titkosszolgálat nem biztosított összekötőt a Counter Assault Team és a helyi SWAT csapatok között, akik így nem tudtak megfelelően koordinálni a támadás előtt. A jelentések szerint Thomas Matthew Crooks, a merénylő, drónt reptetett a helyszínen, hogy felmérje a terepet, és a tetőn elfoglalt helyéről lőtt a korábbi elnökre.

Csak a titkosszolgálat védelmi műveletek irodájának magas rangú tisztjei léptek közbe, és hagyták jóvá a kommandós mesterlövészek jelenlétét, akik végül „hatástalanították” Crooksot – áll a Grassley-jelentésben. Rand Paul összegzése szerint „legalább tíz jelentős erőforrás-kérés maradt kielégítetlen vagy elutasított a 2024-es kampány során,” amit az akkori titkosszolgálat-vezető, Kimberly Cheatle hevesen tagadott.

Különösen súlyosnak bizonyult az információáramlás akadályozottsága: 10 nappal a rendezvény előtt bizalmas hírszerzési információ érkezett Trump életére irányuló fenyegetésről, valószínűsíthetően Irán részéről, ami bosszúval fenyegetett a Soleimani tábornok meggyilkolása miatt. Grassley jelentése szerint „a titkosszolgálatnak nem volt folyamata arra, hogy osztályozott fenyegetéseket osszon meg a partnerekkel, ha az információt nem minősítették azonnali életveszélynek.” – idézi a New York Post.

Teljes volt a zűrzavar

Ennek következtében sem a helyi rendfenntartó szervek, sem a Butler-i előzetes egység nem kapták meg az érintett adatokat, melyeket számos alkalommal megoszthattak volna a gyűlés előtt, de nem tettek meg. A technikai felszerelés is cserben hagyta a védelmet: az antidrón berendezés meghibásodott, és egy tapasztalatlan ügynök órákon át próbálta megjavítani, miközben Crooks zavartalanul reptette a drónját a helyszínen. A mobilhálózat gyenge lefedettsége pedig tovább akadályozta az ügynökök közötti valós idejű kommunikációt.

Nem volt hatékony irányelve a kommunikációs terv változtatásainak gyors és egyértelmű közlésére sem. Egy Trump kampánystáb kérésére a helyszíni csapat úgy döntött, hogy nem használ nagy mezőgazdasági gépeket, hogy ne akadályozzák a sajtófotókat, hanem egy nagyméretű kivetítőt és zászlót helyeztek el. Ezzel azonban a tetőn álló Crooks számára megnyílt a látóvonal, amiből lőni tudott, és egy lövés a korábbi elnök fülét is elérte.

„A farmgépek mellőzése lehetővé tette, hogy a merénylő az AGR épület magaslati pontjáról tüzeljen Trumpra és más résztvevőkre” – áll a jelentésben.

A jelentések szerint Trump volt elnöki és egyben kampányzó szerepe további zavart okozott a védelemben, ami miatt nem volt egyértelmű, milyen fokú biztonsági intézkedések szükségesek. Crooks például a bejáratnál egy távolságmérő miatt gyanúsnak volt minősítve már „legalább 25 perccel” a támadás előtt, mégis bejutott a helyszínre, mert ezt az információt nem továbbították Trump közvetlen védelmi csapatának.

Rand Paul keményen fogalmazott a történtek kapcsán: „A butleri esemény nem pusztán tragédia, hanem botrány volt. A titkosszolgálat elmulasztotta feldolgozni a hiteles hírszerzést, nem koordinált megfelelően a helyi hatóságokkal, és nem akadályozta meg azt a támadást, mely majdnem véget vetett egy korábbi elnök életének.” Chuck Grassley hozzátette, jelentésének megjelentetésével egyértelmű utat kíván kínálni a titkosszolgálat számára, hogy „javítsa működését, és megakadályozza, hogy egy újabb Butlerhez hasonló eset valaha megtörténhessen.”