A köztársasági elnök a francia hadsereg előtt tartandó beszédében reagál azokra a növekvő fenyegetésekre, amik szerinte Oroszország fellépéseiből, valamint az Egyesült Államok esetleges európai elköteleződésének csökkenéséből erednek. „Védelempolitikai erőfeszítésekre van szükség egy olyan világban, ahol a rend egyre inkább széthullani látszik” – hangsúlyozták az elnöki hivatal tisztviselői a vasárnapi, 19 órára időzített beszéd előtt. Bár Franciaország költségvetési helyzete feszült, Macron „jelentős” bejelentéseket tesz majd – tették hozzá.

A védelmi kiadások már eddig is jelentős mértékben nőttek azóta, hogy Macron 2017-ben hivatalba lépett: a 32,2 milliárd euróról induló keret mára 50,5 milliárdra bővült, és a tervek szerint 2030-ra eléri a 67 milliárd eurót. Thierry Burkhard, a francia hadsereg vezérkari főnöke a France24-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Oroszország tartós fenyegetést jelent Európa számára, és az európai országok jövőbeni világpolitikai rangja jelenleg Ukrajnában dől el. Moszkva Franciaországot tartja „fő ellenségének Európában”.

Burkhard ugyanakkor figyelmeztetett a kiberfenyegetésekre, a dezinformációs kampányokra és a terrorveszélyre is, valamint arra, hogy egy gyengülő amerikai jelenlét súlyos következményekkel járhat a kontinens védelme szempontjából. „Tudomásul kell vennünk, hogy a stratégiai paraméterek megváltoztak” – húzta alá.

Franciaország a jövőben senkitől sem akar függeni

Sébastien Lecornu védelmi miniszter vasárnap a La Tribune hetilapban úgy fogalmazott: „A mi feladatunk, hogy válaszokat adjunk. Ha Franciaország a jövőben senkitől sem akar függeni, akkor újabb erőfeszítésekre lesz szükség a védelmi szektorban. A miniszter külön kiemelte, hogy a legégetőbb szükségletek közé tartoznak a föld-levegő rakétavédelmi rendszerek, a lőszertartalékok, az elektronikai hadviselés és az űrtechnológiai képességek fejlesztése.

Lecornu szerint Franciaországnak különös figyelmet kell fordítania a „diszruptív technológiákra”, például a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiákra, amelyek terén az ország nem engedheti meg magának a lemaradást. A védelmi költségvetés emelése ugyanakkor szembe mehet az Európai Bizottság által sürgetett költségvetési szigorral. Franciaország államadósságának kamatterhei önmagukban 62 milliárd eurót emésztenek fel idén. Ennek ellenére François Bayrou miniszterelnök, aki kedden ismerteti majd a 2026-os költségvetési tervet, világossá tette, a védelmi költségvetés „szent és sérthetetlen”, nem eshet megszorítások áldozatául.

A NATO-tagállamok közül többen már bejelentették, hogy a brüsszeli csúcson elfogadott célkitűzésnek megfelelően GDP-jük legalább 5 százalékát biztonsági kiadásokra fordítják. Nagy-Britannia 2027-ig 2,5 százalékra, 2029 után pedig 3 százalékra kívánja növelni a védelmi kiadásait, Németország 162 milliárd eurós büdzsével számol 2029-ig, míg Lengyelország már most GDP-je 4,7 százalékát költi honvédelemre.

Az elnöki hivatal közlése szerint Macron beszédében várhatóan arra is kitér majd, hogyan lehetne a nemzeti kohéziót erősíteni a világszintű válságok korában. Ennek egyik eszköze lehet egy új mozgósítási program, amely lehetőséget adna a fiataloknak arra, hogy szolgálatot vállaljanak a haza védelmében. Az Elysée tájékoztatása szerint ez nem kötelező sorozást jelentene, hanem egyfajta lehetőségként jelenne meg, amivel „szolgálni” lehetne a nemzetet.

„Nagyon világosan látszik, hogy a kockázatok jellege megváltozott, ezért ma újra kell gondolnunk a programozásunkat és a stratégiánkat.” – mondta Macron. A vasárnapi bejelentés tehát nemcsak egy újabb költségvetési tétel, hanem egy hosszú távú, stratégiai irányváltás előszobája lehet Franciaország számára – egy olyan világban, amely egyre kevésbé kiszámítható.