A BBC beszámolója szerint az izraeli hivatalos személy – aki nevét nem hozta nyilvánosságra – úgy nyilatkozott Washingtonban tartott háttérbeszélgetésen, hogy bár az iszfaháni helyszínre célzott tengeralattjáróról indított cirkálórakéták súlyos károkat okoztak, a mélyen eltemetett anyaghoz való hozzáférés technikailag rendkívül nehéz marad.

„Bármilyen kísérlet az urán visszanyerésére valószínűleg észlelhető lenne, és újabb izraeli csapásokat váltana ki” – figyelmeztetett az izraeli illetékes. A június 22-i ‘Éjféli kalapács hadművelet’ nevű akció során az amerikai fegyveres erők három iráni atomlétesítményt – Fordo, Natanz és Iszfahán – támadtak. Donald Trump amerikai elnök azóta többször is azt állította, hogy a légicsapások teljesen „megsemmisítették” Irán nukleáris kapacitásait. Ezzel szemben amerikai hírszerzési jelentések és nemzetközi szervezetek elemzései ennél óvatosabb értékelést fogalmaztak meg.

Irán rendszerei nem semmisültek meg teljesen

A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly a BBC-nek úgy nyilatkozott: „Ahogy Trump elnök számtalanszor hangsúlyozta, a Midnight Hammer hadművelet teljesen megsemmisítette Irán nukleáris létesítményeit. Az egész világ biztonságosabbá vált a határozott vezetése nyomán.”

A valóság azonban összetettebb, miután egy kiszivárgott, előzetes védelmi hírszerzési (DIA) jelentés szerint ugyan mindhárom helyszín súlyosan megsérült, egyik sem semmisült meg teljes egészében. Ezt erősítette meg Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója is, aki a CBS-nek adott interjúban úgy fogalmazott: „Őszintén szólva, nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt volna, és semmi sem maradt.”

A CIA igazgatója, John Ratcliffe az amerikai törvényhozás előtt június végén azt mondta, hogy a fémes urán előállítására alkalmas egyetlen iráni létesítmény elpusztítása „gyakorlatilag ellehetetlenítette” Teherán számára az atomfegyver előállítását.

Irán részéről Mahmoud Pezeshkian elnök Tucker Carlson konzervatív műsorvezetőnek adott interjújában elismerte, hogy a létesítmények „súlyos károkat szenvedtek”, és hozzátette: „Jelenleg nincs hozzáférésünk ezekhez, így teljes értékelést sem tudunk készíteni.” Miközben az izraeli értékelés szerint az iráni nukleáris program legalább két évvel visszavetődött, Teherán továbbra is hangsúlyozza, hogy nukleáris tevékenysége kizárólag békés célokat szolgál, és elutasítja a fegyverkezéssel kapcsolatos vádakat.