A július 3-ig tartó eseményen több mint 50 állam- és kormányfő, köztük Emmanuel Macron francia elnök, William Ruto kenyai elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vesz. A konferencián 4000 képviselő van jelen az üzleti szférából, a civil társadalomból és pénzügyi intézményekből.

Az Egyesült Államok távolmaradása súlyos üzenet

A világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok azonban demonstratív módon távol marad az elmúlt évtized legjelentősebb fejlesztésfinanszírozási tárgyalásaitól. Ez a lépés élesen világít rá arra, hogy a nemzetközi együttműködés a globális szegénység, betegségek és klímaváltozás elleni küzdelem terén veszélybe került. A döntés különösen azért aggasztó, mivel az amerikai források korábban kulcsszerepet játszottak a nemzetközi segélyezésben.

„A globális fejlesztés drámai módon kudarcot vall, mert néhány rendkívül gazdag érdekcsoport érdekeit a világ többi részének sorsa elé helyezik” – fogalmazott élesen Amitabh Behar, az Oxfam International ügyvezető igazgatója. Donald Trump kormányzása alatt mélyreható megszorításokat hajtottak végre a USAID, az Egyesült Államok fejlesztési ügynökségének működésében. Ezt követően más nyugati nagyhatalmak – Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország – is visszavettek fejlesztési költségvetéseikből, elsősorban a megnövekedett védelmi kiadásokra hivatkozva – írja a CNA.

4 billió dolláros hiány és növekvő szegénység

Az ENSZ becslése szerint jelenleg évi 4 billió amerikai dolláros forráshiány áll fenn a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez szükséges támogatások terén. A Világbank adatai alapján több mint 800 millió ember él napi kevesebb mint 3 dollárból, miközben a legszegényebb országok külső adósságállománya az elmúlt 15 évben megháromszorozódott.

Egy, a néhai Ferenc pápa megbízásából készült, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász által koordinált jelentés rámutatott arra, hogy világszerte 3,3 milliárd ember olyan országban él, ahol az állam többet költ adósságtörlesztésre, mint az egészségügyre.

Reformjavaslatok és visszafogott célok

A konferencia központi témái között szerepel az adósságteher csökkentése, a nemzetközi pénzügyi intézmények, különösen a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap reformja, valamint az adóelkerülés elleni fellépés. A New Yorkban júniusban folytatott hosszas tárgyalások során született meg az a közös nyilatkozat, amit most Sevillában hivatalosan is elfogadnak, miután az Egyesült Államok kivonult a folyamatból. A dokumentum megerősíti az elköteleződést a 2030-as célok, a szegénység és éhezés felszámolása, a nemek közötti egyenlőség, az adórendszerek igazságossága – mellett.

A szöveg sürgeti a fejlesztési bankokat, hogy háromszorozzák meg hitelezési kapacitásukat, biztosítsanak kiszámítható finanszírozást az alapvető szociális kiadásokra, és lépjenek fel az adóelkerülés ellen. Bár a „sevillai kötelezettségvállalás” nem jogilag kötelező érvényű, több ország jelezte, hogy konkrét kezdeményezéseket indít el ennek szellemében.

„A dokumentum megmutatja, képesek vagyunk szembenézni a fejlődési célok megvalósítását hátráltató pénzügyi kihívásokkal, és hogy a multilaterális együttműködés még mindig működhet” – hangsúlyozta Chola Milambo, Zambia ENSZ-nagykövete.

Tovább mélyülő globális egyenlőtlenség

Mindazonáltal számos civil szervezet szerint a konferencia végkövetkeztetései nem elég ambiciózusak, és nem tükrözik a globális egyenlőtlenségek súlyosbodásának valóságát. Miután a világ gazdasági pólusai közötti szakadék egyre mélyül, és a segélyek csökkennek, fokozatosan több fejlődő ország kénytelen önálló utakat keresni.