A CBS Newsnak adott szombati interjújában Grossi úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris létesítményeket ért légicsapások ellenére az ország képes lehet akár „néhány hónapon belül” újraindítani az urándúsítást. „Lehet, hogy néhány hónap alatt már ismét működésbe léphetnek centrifugasorok, amik dúsított uránt termelnek. Sőt, akár még hamarabb is megtörténhet ez.”

A főigazgató kiemelte, az iráni 60 százalékos tisztaságú uránkészlete különösen aggasztó, mivel az csupán egy lépcsőfokra van a fegyverminőségű (90 százalékos) urántól. Grossi szerint ezen készlet – amennyiben tovább dúsítanák – „elméletileg több mint kilenc nukleáris bomba előállítására lenne elegendő.”

Ugyanakkor az IAEA jelenlegi helyzetét tovább nehezíti, hogy nem világos, mi történt az említett uránkészletekkel a bombázások során. „Valamikor szükség lesz egyértelmű tisztázásra azzal kapcsolatban, hogy a készleteket elmozdították, részben megsemmisültek, vagy sem”

A hírhedt Evin börtön

A konfliktus új szakasza június 13-án kezdődött, amikor Izrael támadást indított Irán katonai és nukleáris létesítményei ellen. Az izraeli kormány szerint a cél az volt, hogy megakadályozzák Teheránt a nukleáris fegyver kifejlesztésében, amit az iráni vezetés következetesen tagad. Néhány nappal később az Egyesült Államok is csatlakozott az akcióhoz, és három nukleáris létesítményre mért csapást.

A támadások nyomán az iráni parlament úgy döntött, felfüggeszti az együttműködést az IAEA-val, valamint megtagadta Grossi hozzáférési kérelmét többek között a föld alatti Fordow dúsító üzemhez. „Tisztán kell látnunk, mi található ott, hol van, és pontosan mi történt”

Az Al Jazeera tudósítója, Resul Serdar Atas vasárnapi teheráni jelentésében megjegyezte, a helyi lakosok úgy vélik, Izrael szándékosan célozta meg az hírhedt Evin börtönt a rabok kiszabadítása érdekében. „Bizonyosan ez volt a legrosszabb módja ennek, ha valóban ez volt a cél, ugyanis civilek haltak meg egy bombázásban”

A börtön régóta nemzetközi figyelem középpontjában áll. Az Egyesült Államok már 2018-ban, az Európai Unió pedig 2021-ben helyezte szankciós listára az intézményt az emberi jogok súlyos megsértése miatt. A létesítmény nem kizárólag politikai foglyokat tart fogva, mellettük újságírókat, pénzügyi bűncselekmények elkövetőit és külföldi állampolgárokat is. Donald Trump amerikai elnök tisztázta, ha szükséges, ismét lebombázzák Iránt.