Két friss kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy bizonyos érzékszerveink működésének romlása komoly egészségügyi kockázatokat jelezhet előre. A halláscsökkenés a szívelégtelenség magasabb kockázatával mutat összefüggést, miközben a gyenge szaglóképességgel rendelkező személyeknél gyakrabban fordulnak elő neurodegeneratív, légzőszervi és kardiovaszkuláris szövődmények.

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói 2500 résztvevő bevonásával végzett vizsgálatukban azt találták, hogy azoknál a személyeknél, akik gyengén teljesítettek egy 16 különböző illatot – többek között citromot, fokhagymát és kávét – tartalmazó szaglástesztben, csaknem 70 százalékkal magasabb volt a halálozási kockázat, mint a teszten jól teljesítő társaiknál.

A JAMA Otolaryngology: Head & Neck Surgery szaklapban múlt hónapban publikált tanulmány szerint a gyenge szaglóképességgel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a demencia. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az olfaktorikus képesség, vagyis a szaglás nem csupán az ízérzékelésre és az emlékekre van hatással, hanem az általános egészségi állapot fontos mutatója is lehet.

A szaglás nem pusztán a szagok és ízek érzékelését jelenti

„A szaglás nem pusztán a szagok és ízek érzékelését jelenti. Ez az érzékszervünk szorosan kapcsolódik az emlékezethez, a környezetünk észleléséhez és megértéséhez is” mondta Ingrid Ekström, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek szerint a rendszeres szűrővizsgálatok – a hallás- és látásvizsgálatokhoz hasonlóan – segíthetnek a problémák korai felismerésében.

Egy másik, a Heart orvosi folyóiratban publikált megfigyeléses vizsgálat 164 ezer brit résztvevő adatait elemezve megállapította, hogy az enyhe halláscsökkenéssel élőknél 15, míg a súlyosabb hallási problémákkal küzdőknél 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakul ki szívelégtelenség, mint a normál hallású személyeknél. A hallókészüléket használóknál ez a kockázat 26 százalékkal volt magasabb.

A kutatók megállapították, hogy bár a problémák hátterében vaszkuláris elváltozások állhatnak, a halláscsökkenéssel járó pszichológiai stressz jelentősen súlyosbíthatja a szívbetegségek kialakulását. Mindezek alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a kardiovaszkuláris kockázatfelmérés és a megelőzési stratégiák kidolgozása során fokozott figyelmet kell fordítani mind a hallásegészségre, mind a pszichológiai jóllétre.