Május 14-én, szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben. Ez azután történt, hogy a New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amiket a Covid elleni vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak. A bíróság végül a New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amiben elutasították a lap kérelmét, azaz a bizottságnak ki kell adnia az SMS-eket a lapnak – írják a beszámolóban.

Megjegyzik: emellett a perköltségek kifizetése is az Európai Bizottságot terheli. A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen. Az Index emlékeztet: az Európai Bizottság azzal tagadta meg az üzenetek kiváltását, hogy azok nem léteznek, később pedig a tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy azoknak nincs a birtokában. A bíróság szerint ugyanakkor a bizottság a meghallgatás során az üzenetek kapcsán adott válaszai „feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak”.

Holott a New York Times releváns és egybehangzó bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy azok léteznek – von der Leyen eleve magának a lapnak adott interjújában ismerte be, hogy SMS-ekben is egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával a koronavírus elleni vakcinák kapcsán. Az ítéletet részletező sajtóközleményben úgy fogalmaznak: az Európai Bizottság „nem adott hihető magyarázatot annak igazolására, hogy miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok. Ráadásul a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ebben az esetben a törlésre önkéntesen vagy automatikusan került-e sor, illetve az elnök mobiltelefonját időközben lecserélték-e”.

Tehát az Európai Bizottságnak ki kell adnia a lapnak a von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek, valamint ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló ügyekben. A cikk alapján az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta ügyet, mondván, megvárja az ítéletet. Az ítélet ellen a bizottságnak két hónap és tíz napja van, hogy fellebbezzen, hiszen elsőfokon az Európai Törvényszék ítélkezett, így amennyiben él ezzel a lehetőséggel a von der Leyen vezette uniós intézmény, valamint jogilag megalapozott az indítványa, akkor másodfokon az Európai Bíróság fog dönteni az ügyben.

Korábban egyébként arról is írtunk, hogy von der Leyen kijelentette, Ukrajnát gyorsítva kell felvenni az EU-ba. „Az ukrajnai háború kimenetele nemzedékekre meghatározza a jövőt. Egy rossz béke újabb orosz agressziót hozhatna, míg egy igazságos, tartós béke biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Ezért mindent meg kell tenni Ukrajna megerősítéséért” – fogalmazott. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy Kína állítja, egyre több adat utal arra, hogy a koronavírus már a hivatalosan ismert időpont előtt is jelen lehetett az USA-ban, ezért a kínai hatóságok azt javasolják, a további eredetkutatásokat az Egyesült Államokban folytassák le.