A döntésről Melanie Joly kanadai külügyminiszter számolt be a sajtónak, amikor elmondta, „Négy kanadai állampolgárt végeztek ki, amit határozottan elítélünk” – nyilatkozta a miniszter, aki a New York Times szerint egyúttal jelezte, hogy továbbra is kegyelemért folyamodnak más, hasonló ítélettel szembenéző kanadaiak ügyében.

A külügyminiszter kiemelte, hogy Robert Schellenberg kanadai állampolgár, akit 2019-ben szintén halálra ítéltek kábítószer-kereskedelem miatt, egyelőre elkerülte a kivégzést.

Diplomáciai feszültségek árnyékában

A pekingi kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning csütörtökön úgy fogalmazott, „A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelem minden ország közös felelőssége”, majd felszólította Kanadát, hogy „tartsa tiszteletben a jogállamiság szellemét, és ne avatkozzon be Kína igazságszolgáltatási szuverenitásába.”

Az ottawai kínai nagykövetség közleményt adott ki, amelyben megerősítették a kivégzéseket, és leszögezték, „Kína mindig is szigorúan büntette a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, és zéró toleranciát tanúsít a kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.”

A két ország kapcsolata 2018 óta nevezhető feszültnek, amikor Meng Wanzhout, a Huawei pénzügyi igazgatóját Washington kérésére őrizetbe vették Vancouverben. Kína válaszul letartóztatott két kanadai állampolgárt, akiket végül 2021-ben szabadon engedtek.

A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a feszültség tovább fokozódott, amikor Peking több mint 2,6 milliárd dollár értékű kanadai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre vetett ki vámot válaszul Ottawa kínai járművekre, acél- és alumíniumtermékekre kivetett adóira.