Hosszú Covidtól szenvedő betegeket műtöttek, visszatért a szaglásuk
Úttörő eredményt sikerült elérniük a University College London orvosainak.
A szakembereknek egy újfajta műtéti eljárással sikerült helyreállítaniuk az ízérzékelést és a szaglást szoknál a betegeknél, akik a koronavírus-fertőzés során vesztették el ezeket – áll a beszámolóban. Kifejtik: a brit orvosok egy tucat beteget gyógyítottak meg, olyanokat, akik teljesen elvesztették a szaglásukat a fertőzés után. A probléma minden esetben több mint két éve állt fenn, az erre irányuló kezelések, például a szaglás tréning és a kortikoszteroidok alkalmazása kudarcot vallottak.
A kutatók az eljárás során az ún. funkcionális septorhinoplasztika módszert használták: ezt jellemzően az orrsövényferdülésben szenvedőknél vetik be, hogy növeljék az orrjáratok méretét. Ez épp az orr azon részén növeli a légáramlást, ami a szaglásért is felelős. Az orvosok szerint mindez lehetővé tette, hogy a korábbinál több illatanyag jusson el ezen keresztül az orr azon területére, ahol konkrétan a szaglás történik – írja a HVG a The Guardian cikke alapján.
A kutatók úgy vélik, hogy az illatanyagok ezen területre vándorlása beindítja az érzékelés helyreállítását azoknál a betegeknél, akik a hosszú Covid miatt vesztették el a szaglásukat. Hozzáteszik: a kísérletben 12 beteg vett részt, 13 további beteg pedig kontrollcsoportként szolgált, aminek tagjai folytatták a szaglástréninget. Előbbi csoport minden tagja jelentős javulásról számolt be, míg utóbbi csoport tagjainál átlagosan 40%-kal romlott a szaglás.
Peter Andrews, a kutatás vezetője szerint a műtét 30%-kal növelte a légutakat, és ennyivel növelte a légáramlást is. A szakember szerint minden ember állapota, akit megműtöttek, javult. „Az eljárás valahogy felébreszti a nyálkahártyát, és a betegek többségénél lenyűgöző javulást tapasztaltunk” – fogalmazott a szakember.
NE HAGYD KI
Korábban arra is kitértünk, hogy egy tanulmány szerint az agyban vagy a tüdőben lévő vérrögök magyarázatot adhatnak a „hosszú covid” néhány gyakori tünetére, beleértve az „agyködöt” és a fáradtságot is. A vizsgálatot 1837, kórházban ápolt személyen folytatták le, és az eredmények arra utalnak, hogy a hosszú covid hátterében valójában vérrögök állnak. A további részletekről itt olvashat.