A Szaturnusz gyűrűinek eltűnése 13–16 évente előfordul: legutóbb 2009. szeptember 4-én történt meg, a következő alkalom pedig 2025. március 23-án lesz – derül ki a beszámolóból. Ilyenkor persze nem arról van szó, hogy a gyűrűk megszűnnének létezni, csupán a Földről nézve válnak láthatatlanná, amelynek okát a bolygó mozgásával lehet magyarázni.

A Szaturnusz forgástengelye – akár a Földé – nem egyenes, keringési pályájához képes 29,7 fokos dőlést mutat. Ennek a tengelyferdeségnek köszönhetjük, hogy láthatjuk a bolygó Egyenlítőjével egy vonalban futó gyűrűket, így ugyanis legtöbbször elég napfény éri őket ahhoz, hogy megfigyelhessük jelenlétüket. Ám ahogyan a Szaturnusz mozog, mindig más és más szögekből mutatja meg gyűrűit.

Ez egyben azzal is jár, hogy 29,4 évig tartó keringési ciklusa során kétszer éppen a gyűrűk éle néz bolygónk felé, így szinte teljesen lehetetlenné válik észlelésük a Földről. De a 24.hu az IFLScience-re hivatkozva azt is kiemeli: a gyűrűtlen Szaturnuszt rendkívül nehéz lesz idén megfigyelni, ugyanis éppen most kezdett elbújni a Nap mögé.

Csillagunk takarásából valamikor április–május folyamán jön majd elő, ekkor ismételten megjelennek a gyűrűk is. Ettől kezdve fokozatosan egyre jobban megfigyelhetővé válnak egészen 2032-ig, amikor a számunkra legkedvezőbb szögből láthatjuk majd az égitest „ékszereit” – részletezik.

A cikkben megjegyzik: bár a jégből és kövekből felépülő gyűrűk ez esetben nem végleg tűnnek el, a szakértők szerint előbb-utóbb erre is sor kerül majd. A tudósok úgy vélik, csillagászati értelemben nem lesznek hosszú élettartamúak, legfeljebb pár száz millió évig létezhetnek még.

Ebben a cikkben arra is kitértünk, hogy jövő héten érdemes lesz a szemeket az ég felé irányítani: Észak- és Dél-Amerika lakosai teljes holdfogyatkozást figyelhetnek meg március 13-14-én, miközben hazánkból csak a félárnyékos fázis egy része lesz észlelhető a Time and Date térképei alapján.