Jövőre sem várható a kötelező rákszűrések bevezetése Magyarországon.
A Belügyminisztérium közleménye szerint 2025-ben továbbra is csak önkéntes alapú rákszűrések lesznek elérhetők, és nincs is döntés kötelező szűrővizsgálatok bevezetéséről. Ezzel megcáfolták a korábbi találgatásokat, miszerint januártól megváltozhatnak a népegészségügyi szűrések szabályai.
Korábban, 2023 nyarán, a közvéleményben komoly vitát váltott ki a kormány terve, mely bizonyos rákszűrések kötelezővé tételéről szólt: az erről szóló javaslatot június 10-én nyújtották be egy salátatörvény részeként. A módosítás lehetővé tette volna, hogy az egészségügyért felelős miniszter kötelező szűrővizsgálatokat rendeljen el korhatár nélkül, de ez végül nem valósult meg.
Mely szűrések lettek volna érintettek?
A társadalmi vitára bocsátott tervezet három szűrővizsgálatot nevezett meg:
- a 25–65 éves nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését;
- a 45–65 éves nők kétévenkénti emlőszűrését;
- valamint az 50–70 éves férfiak és nők vastagbélrákszűrését.
A Belügyminisztérium augusztusi tájékoztatása szerint a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem hozott döntést. Szakértők szerint az egyik fő akadály a lakossági ellenállás volt. A társadalmi vitára bocsátott tervezetet sokan bírálták, és a tiltakozások is számos fórumon megjelentek. Mindemellett az egészségügyi rendszer sem lenne képes kezelni a megnövekedett igényt.
NE HAGYD KI
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár augusztusban arról beszélt, hogy a rákszűrések nem válhatnak kötelezővé, főként akkor, ha invazív beavatkozást igényelnek, például a vastagbélrákszűrés vagy a mammográfia esetében.
Noha kötelező rákszűrések nem lesznek, Takács Péter felvázolt egy új elképzelést: januártól bevezethetnek egy általános egészségügyi szűrést, mely a népbetegségek – például szív- és érrendszeri, daganatos, valamint mozgásszervi problémák – korai felismerésére fókuszálna.
Ez az új típusú szűrés egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, melyet alap laborvizsgálat, EKG és fizikai vizsgálat egészítene ki. A cél egy „menedzserszűrés” jellegű rendszer kialakítása lenne, mely nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók számára válna kötelezővé: a munkáltatókat egy adókedvezmény-rendszer motiválná arra, hogy alkalmazottaik részt vegyenek az állam által finanszírozott ingyenes szűréseken.