A brit belügyminisztert arról kérdezték, letartóztatná-e az izraeli miniszterelnököt az ICC-elfogatóparancs alapján, kitérő választ adott
Úgy tűnik, ha Yvette Cooperen múlna, Benjamin Netanjahu szabadon mászkálhatna az Egyesült Királyságban.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt izraeli védelmi miniszter ellen, a folyamatban lévő gázai háborúval kapcsolatos háborús és emberiesség elleni bűncselekményeik miatt.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság őrizetbe venné-e Netanjahut, ha brit földre lépne, Yvette Cooper belügyminiszter nem kívánt határozott választ adni: miközben megerősítette, hogy az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és a Nemzetközi Büntetőbíróság függetlenségét, kijelentette, hogy nem lenne helyénvaló az ilyen ügyek eljárási szempontjait kommentálni. A Sky Newsnak nyilatkozva Cooper hozzátette:
Az Egyesült Királyság, mely tagja az ICC-nek, történelmileg támogatja a bíróság joghatóságát. A júliusi választások után a kormány megerősítette, hogy nem ellenzi az ICC-nek az elfogatóparancsok kiadására vonatkozó hatáskörét.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki a Hamász vezetője, Mohammed Diab Ibrahim al-Masri ellen is, aki a gyanú szerint az október 7-i izraeli támadásokat szervezte. Noha Izrael azt állítja, hogy al-Masrit az év elején megölték, az ICC kijelentette, nincs megerősítés a haláláról, így kiadta a parancsot.
Netanjahu hivatala határozottan elítélte az ICC eljárását, „antiszemitának” és „abszurdnak” nevezve az elfogatóparancsot. Izrael, mely nem tagja az ICC-nek, elutasítja a bíróság joghatóságát, s tagadja a háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat is. Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szintén bírálta az ICC döntését, s az elfogatóparancsokat az intézmény „szégyenfoltjának” nevezte.
Az ICC ugyanakkor tisztázta, „alapos okot talált arra, hogy feltételezze” Netanjahu és Gallant felelősségét olyan cselekményekért, mint „az éheztetés mint hadviselési módszer háborús bűncselekménye” és „az emberiesség elleni bűncselekmények, beleértve a gyilkosságot és az üldözést”. E megállapítások alapján a bíróság elutasította Izrael jogi kifogásait, s továbblépett az elfogatóparancsokkal.