Bíróság elé kerül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Sokan régóta várták már ezt a hírt.
Fotó: MTI/Máthé ZoltánPénteken az Európai Bíróság foglalkozik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla között zajló állítólagos üzenetváltások ügyével. Az eset nem csupán az uniós dokumentum-hozzáférési szabályokat teszi próbára, de az Európai Bizottság vezetőjének hitelességét és elszámoltathatóságát is.
A pert a The New York Times indította, miután a Bizottság megtagadta annak az üzenetváltásnak a nyilvánosságra hozatalát, mely von der Leyen és Bourla között zajlott még 2021-ben: az üzenetek állítólag az EU egyik legnagyobb, 1,8 milliárd dózis koronavírus-vakcinára vonatkozó beszerzési megállapodásáról szóltak.
Mint ismert, az érintett időszakban az Európai Bizottság jelentős összeget, 2,15 milliárd eurót különített el az előzetes beszerzési megállapodások finanszírozására az uniós költségvetésből. A tagállamok további 750 millió euróval egészítették ki az alapot, így összesen 2,9 milliárd eurós keret állt rendelkezésre a vakcinabeszerzésre. A Bizottság jelentése szerint 2021 végére több mint 2,55 milliárd eurót fizettek ki előlegként a vakcinagyártóknak.
A mobiltelefonos üzenetváltások
Az ügy alapvető jogi kérdése, hogy a mobiltelefonos üzenetváltások hivatalos dokumentumoknak minősülnek-e, és ha igen, milyen mértékben köteles az Európai Bizottság azokat hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára. Az Európai Ombudsman korábban „rossz igazgatásnak” minősítette a Bizottság döntését, és az átláthatósági szabályainak szigorítását szorgalmazta.
A Politico rámutatott, a helyzet azért is rendkívüli, mert az Európai Bizottságot – mely rendszeresen bírálja a tagállami kormányokat a jogállamiság megsértése miatt – most saját átláthatósági normái miatt állítják reflektorfénybe. A The New York Times szerint az ügy alapvető demokratikus kontrollal kapcsolatos kérdéseket érint: az újság képviselői úgy vélik, a nyilvánosság számára elfogadhatatlan, hogy az egyik legnagyobb uniós közbeszerzés részletei titokban maradjanak.
Fontos kiemelni, hogy a per elsősorban az átláthatóság hiányára fókuszál, és nem állítja, hogy korrupció történt volna. Ugyanakkor az továbbra is kulcskérdés, hogy von der Leyen és Bourla üzenetváltásai milyen mértékben hatottak az uniós döntésekre, és hogy személyes kapcsolatuk befolyásolta-e a szerződéskötéseket.
