Szigorúbb felvételi ponthatárokkal javítanák a gimnáziumi képzés színvonalát
A Klebelsberg Központ ponthatár-ajánlásokat fogalmazott meg a tankerületi fenntartású gimnáziumok számára a központi írásbeli felvételi vizsgák eredményeinek értékeléséhez.
A gimnáziumi képzés színvonalának emelését célzó ajánlás szerint a négy évfolyamos képzésre jelentkezőknek minimum 50, a nyelvi előkészítőre 60, míg a hat évfolyamos képzésre pályázóknak legalább 70 pontot kellene elérniük a maximális 100 pontból a központi írásbeli felvételin.
Az ajánlás bevezetése jelentős változásokat hozhat a középiskolai felvételi rendszerben, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint ugyanis a nyolcadikos diákok közel fele, 47,8 százaléka tavaly nem érte el az ajánlott 50 pontos minimumszintet, számolt be róla a Népszava.
A Klebelsberg Központ hangsúlyozza, hogy az intézkedés célja kettős: egyrészt a gimnáziumi oktatás presztízsének növelése, másrészt annak biztosítása, hogy a felvett diákok sikeresen be is fejezzék tanulmányaikat. Az ajánlás nem vonatkozik a Honvéd Kadét Program és az Arany János Program résztvevőire.
A szakmai szervezetek kritikusan fogadták a kezdeményezést, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvezetője szerint például az ajánlás nélkülözi a pedagógiai megalapozottságot és az esélyegyenlőség ellen hat. A Szülői Hang Közösség képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedés a szakképzés felé terelheti a diákokat, holott az Oktatási Hivatal adatai szerint ott magasabb a lemorzsolódási arány: 7,67 százalék, szemben a gimnáziumok 1,05 százalékos mutatójával.
Bár hivatalosan csak ajánlásról van szó, szakértők szerint a tankerületektől való függőségi viszony miatt számos intézmény várhatóan alkalmazkodni fog az új elvárásokhoz. A kritikusok szerint a gimnáziumi oktatás színvonalának emelését ugyanakkor nem a bejutás szigorításával, hanem az oktatás minőségének javításával kellene elérni.