Ennyi esélye van az életben maradásra annak, akit lavina sodor el

A lavinák többféleképpen is képesek végezni az emberrel. Sokan, akik áldozatául esnek, a sérülésekbe halnak bele, de olyanok is vannak, akik a hótömeg alatt megfulladnak, és az sem példátlan, hogy a mentőkre várakozva a hipotermia végez velük. Az idő tehát kritikus faktor e tekintetben. Jó hír azonban, hogy napjainkban sokkal többen élik túl az ilyen eseteket, mint 40 éve. A téma kapcsán érdemes hozzátenni: a lavina túléléséről szóló első tanulmányok alig 30 éve jelentek meg, ezek pedig leginkább a svájci Alpokban történt esetekre összpontosítottak.

Abban az időben a lavinák által eltemetett emberek kevesebb mint fele élte túl az eseteket: akik pedig a szerencsések közé tartoztak, mindhez 15 percen belül elért a segítség. Az 1990-es évek óta azonban sokkal megbízhatóbb módszerek állnak rendelkezésünkre a lavinák előrejelzésére, valamint olyan új eszközök is megjelentek, amelyek javítják az emberek túlélési esélyeit – írja a 24.hu a Live Science cikke alapján. A JAMA Network Open folyóiratban publikált tanulmány az 1981 és 2020 közötti svájci lavinák következtében elrendelt mentések dokumentumait vizsgálta. Soron kívül Orbán Viktor meghívja Izrael miniszterelnökét, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki

Így fény derült rá, hogy négy évtized alatt több mint 7000 ember tapasztalta meg a lavinák pusztító hatását, köztük 1643 személy kritikusan nagy veszélyben volt. Az új kutatás azt mutatja, hogy 1990 óta a lavinák esetében mért túlélési arány Svájcban 43,5-ről 53,4%-ra nőtt, ami körülbelül tízzel több megmentett embert jelent minden 100 esetnél. Jóllehet ez a túlélési arány még mindig nem hangzik túl jónak, de nagyon nem mindegy az időfaktor – hangsúlyozzák.

Mint részletezik, a 10 percnél rövidebb ideig betemetett emberek túlélési esélye 91%-os, ám ha csak ennél 5 perccel tovább van valaki hó alatt, az esélye 76%-ra csökken. Harminc másodperc után ez pedig már alig 30%. Amellett, hogy jobbak az előrejelzési módszerek, az átlagos mentési idő is lecsökkent: 40 év alatt 45 percről 25 percre, ami többek között az adóvevőknek és egyéb technológiai eszközöknek is köszönhető.

Korábban egyébként arról is írtunk, mi történik, ha egy embert felkap egy tornádó, s arra is fény derült, hogyan lehet túlélni egy ilyen incidenst. A tornádó akkor szippanthatja be az embert a tapasztalatok szerint, ha nem marad olyan felület, amiben megkapaszkodhatna. Ebben a cikkben pedig arra is kitértünk, mit tehet az, aki örvénybe került, hogyan menekülhet meg. Mint megtudhattuk, nem érdemes hirtelen felindulásból a fuldokló után vetni magunkat, ugyanis előfordult már, hogy a mentő fél is bekerült az örvénybe. Ám van rá mód, hogy magunkon és másokon is segíthessünk.