A közösségi média tulajdonosai, a politikusok és a kormányok jelentik a legnagyobb veszélyt a megbízható online hírkörnyezetre – derült ki az 55 ország több mint 250 szakértőjét tömörítő Információs Környezet Nemzetközi Testületének (IPIE) legfrissebb tanulmányából. Philip Howard, az Oxfordi Egyetem tudósa és a szervezet társalapítója szerint a jelentés azt mutatja, hogy a globális információs környezet (azon szervezetek, tartalmak és személyek, akik több millió ember napi hírfogyasztását alakítják) „kritikus fordulópont előtt áll”. Mint fogalmazott, az egyik legnagyobb problémát a közösségi platformok tulajdonosainak befolyásolási képessége jelenti.

„A tartalomterjesztési és moderációs irányelvek feletti ellenőrzésük jelentősen befolyásolja az információk minőségét és integritását. Az ellenőrzés hiánya súlyos kockázatot jelent az egészséges globális információs környezetre” – magyarázta. A testület megállapításai 412 akadémiai kutató válaszain alapultak, akik többek között a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a számítástechnika területén dolgoznak. Mindemellett fontos hozzátenni azt is: a jelentés nem részletezi, mely platformok működési gyakorlatát tartja ilyen szempontból problémásnak, ám Howard szerint Elon Musk, az X tulajdonosának viselkedése (pl. saját bejegyzéseinek túlzott népszerűsítése) aggasztó.

De szintén veszélyes lehet Mark Zuckerberg azon hozzáállása, miszerint a nem angol nyelven íródott tartalmakat kevésbé moderálja a Facebook vagy az Instagram. A szakértő továbbá úgy véli, a TikTok is a problémás oldalak közé sorolható, miután a platformot tulajdonló ByteDance-nek az amerikai döntéshozók szerint adatszolgáltatási kötelezettsége van a kínai kormány felé. A TikTok vezérigazgatója Sou Ce Chew még 2023-ban úgy nyilatkozott, a platform egyetlen ország érdekeit sem szolgálja ki, míg a Meta azzal védekezett, hogy 70 nyelven ellenőrzi a Facebook és az Instagram tartalmait. Az X egyelőre nem válaszolt a jelentés állításaira – írja a HVG a The Guardianre hivatkozva.

A cikkben hangsúlyozzák: a felmérésben résztvevők kétharmada a helyzet romlására számít, míg legutóbb ez az arány 50% körül alakult. A jelentés arra figyelmeztet, hogy sok politikus összeesküvés-elméleteket és félretájékoztatást terjeszt politikai haszonszerzés céljából, aminek a következménye a megbízható információforrásokba és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom erodálása. Egyúttal arra is fény derült: a megkérdezett szakértők csaknem kétharmada érezte úgy, hogy a mesterséges intelligencia által generált videók, hangok, képek és szövegek negatív hatással voltak az információs környezetre. Illetve ugyanennyien vannak azon a véleményen, hogy ezek csak növelik a félretájékoztatás jelentette problémát.

A jelentés szerint a fejlődő országok kutatói jobban aggódnak az MI negatív hatásai miatt, mint a fejlett országok szakemberei, ugyanakkor sokan pozitívan állnak a technológiához, mondván, hogy ez segíthet a félrevezető tartalmak kiszűrésében – jegyzik meg. Korábban egyébként arra is kitértünk, hogy vajon miért költenek kevesebbet az emberek? A válasz ott rejlik a hírekben. Amikor valamilyen jelentős, globális hatású esemény történik, megváltoznak a vásárlási szokások. Legutóbb az Amazon pénzügyi igazgatója mondta el részletesebben az ezzel kapcsolatos meglátásait. Míg ebben a cikkben arról írtunk, hogy egyre jobban bíznak a fiatalok a mesterséges intelligenciában, a számlák kifizetését is rábíznák. De arra is nyitottak lennének, hogy az MI nyújtson be hitelkérelmet helyettük.