Azonosíthatták a Notre-Dame romjai alatt talált emberi maradványokat
A holttest egy ólommal bélelt koporsóban volt, s 2022-ben, egy régészeti feltárás során akadtak rá.
Fotó: Unsplash
Azonosíthatták azokat a maradványokat, amelyeket a Notre-Dame-székesegyház romjai alatt, egy ólommal bélelt koporsóban találtak: a szakértők szerint a holttest Joachim du Bellay francia reneszánsz költőé – hangsúlyozzák az erről szóló beszámolóban. Megjegyzik, hogy a leletet 2022-ben, a templom főhajója alatt fedezték fel Antoine de la Porte főpap maradványai mellett, ugyanis a 2019-es tűzvészt követően átfogó felújítás kezdődött, amit régészeti feltárás előzött meg.
A Toulouse-i Egyetemi Kórház Törvényszéki Intézetének elemzése során kiderült, hogy a koporsóban lévő férfi csontvázán csonttuberkulózis, krónikus agyhártyagyulladás és a lovaglásra való hajlam jelei mutatkoztak. Dr. Éric Crubézy, a Université Toulouse III munkatársa az adatok alapján következtetett az elhunyt személyazonosságára – írja a 24.hu a Live Science cikke alapján. A szakértő egyúttal kijelentette: „A portré minden kritériumának megfelel”.
Hozzáfűzte, hogy du Bellay kiváló lovas volt, és mindkét betegségben szenvedett, erről egyes verseiben is említést tett. Családja kapcsolatban állt a királyi udvarral és a pápa közeli környezetével. A költő életét illetően még a következőkről érdemes említést tenni: 1522 körül született Anjouban, majd később Párizsban és Rómában élt, ahol korszakalkotó műveket hozott létre. Évekig tartó betegeskedés után 1560-ban hunyt el. Maradványait a Notre Dame-ban temették el, rokona és papja, Jean du Bellay földi maradványai mellé.
Jean maradványait az épület kápolnája alatt találták meg, de Joachim du Bellay sírját az évekig tartó kutatás ellenére sem lelték meg – emelik ki a cikkben. A tűzvész után dolgozó régészek több mint száz sírra bukkantak a székesegyház mélyén, köztük a feltételezett költőére. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az azonosítást illetően nem mindenkit sikerült meggyőzni. Christophe Besnier, az ásatás vezetője például azt mondta: az izotópelemzés alapján a férfi Párizs vagy Lyon környékén nőtt fel, nem pedig Anjouban.
Korábban egyébként arra is kitértünk, hogy a waterlooi csata helyszínén nemrég újabb megdöbbentő felfedezést tettek régészek, amikor is egy belga farmon több amputált végtagot és katonai lovak maradványait tárták fel. A feltárás célja az volt, hogy a híres csata maradványait feltárva új részleteket derítsen ki a történelem egyik legmeghatározóbb katonai eseményéről. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a lengyelországi Chelmben egy történelmi székesegyház közelében faágakat eltávolító munkások váratlan dologra bukkantak.
