Sokkoló felfedezés: mikroműanyagot találtak az emberi agyban

Egy friss és kissé riasztó tanulmányból derült ki, hogy brazíliai tudósok mikroműanyagokat találtak elhunyt emberek agyszövetében. A kutatás során a szaglógumóból vettek mintát, mely az orrüreg fölött helyezkedik el, s mely a szaglással kapcsolatos információkat dolgozza fel. A JAMA Network Open folyóirat hasábjain megjelent tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy a mikroműanyagok vajon bejutnak-e az agyba, és ha igen, milyen módon.

Az agyminták vizsgálata kimutatta, hogy a holttestek szövetei többféle mikroműanyagot tartalmaztak, melyek mérete 5,5 egészen mikrométertől 26,4 mikrométerig terjedt. Ezek között olyan anyagokat találtak, mint például a polipropilén, mely a hétköznapi tárgyakban, például bútorokban és ruházatban is előfordul. A kutatók 16 különböző műanyagdarabot azonosítottak, melyek egy része kisebb volt, mint egy vörösvértest átmérője. Soron kívül Visszatér az angol bajnokság, a Chelsea, az Arsenal és a City is pályára lép

A tanulmány vezetője, Dr. Thais Mauad szerint a szaglógumó valószínűleg az egyik első hely, ahol a mikroműanyagok bejutnak az agyba, mivel az orr és az agy közötti szoros kapcsolat lehetőséget biztosít a részecskék áthaladására. A kutatók szerint bár a mikroműanyagok jelenléte aggodalomra ad okot, további vizsgálatok szükségesek annak megértéséhez, hogy ezek a részecskék milyen mértékben és hogyan képesek áthatolni a vér-agy gáton.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy a mikroműanyagok akár a véráramon keresztül is eljuthatnak az agyba. Ugyanakkor az agy különleges védelmi rendszere, a vér-agy gát nehézséget jelenthet ezen részecskék számára: korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a légszennyezés hatására bizonyos apró részecskék képesek áthatolni ezen a gáton, ami felveti a kérdést, hogy a mikroműanyagok is hasonló utat követhetnek-e.

A tanulmányt végző kutatók rámutattak, e kutatás eredményei újabb bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy a mindennapi környezetünkben található mikroműanyagok milyen hatással lehetnek az emberi egészségre, és potenciálisan hozzájárulhatnak bizonyos neurológiai betegségek, például a demencia kialakulásához.