Gyurcsány a lázadásról: semmiképpen ne mondják meg a szüleiknek, hogy én biztattam erre őket

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kedden röviden üzent a diákoknak, ezúttal a lázadásról. Ezt most bővebben fejtette ki, mire gondolt, de nem másítja meg a tegnap leírtakat. Több oka is van annak, hogy miért gondolkodik így.

„A lázadásról. Tegnap azt mondtam a diákoknak, hogy lázadjanak. Ma is ezt mondom. Két okból. 1. Egyáltalán nem biztos, hogy igazam van, de én szülőként, egyébként tudva, hogy tényleg nagyon rendes, helyes gyerekeim vannak, nem csak, hogy nem bántam, ha valamelyikük beírást, osztályfőnöki figyelmeztetést vagy bármi hasonlót kapott, hanem örültem neki.” – írta a Facebook oldalán Gyurcsány. Soron kívül Lakatos Márk-ügy: az ügyészség megnevezte, milyen súlyos bűncselekmény miatt nyomoznak

Azt mondja a volt kormányfő, hogy meg kell tanulni, hol vannak a határok, ugyanakkor szerinte nem világos, valójában hol is vannak azok. Szerinte ez csak akkor derül ki, amikor minden megtörténik, és átlépik azokat.

A határok átlépése nem játék

„Kettő meg kettő egészen biztosnak tűnően négy, de hogy a másokkal való viselkedésnek mik a szabályai, az már nem ennyire egyértelmű. Mi több, mást enged meg, mást tekint természetesnek az egyik ember, az egyik tanár, az egyik osztálytárs, mint a másik. Meg kell tanulni, hogy hol vannak a határok, de tényleg nem világos, hogy hol vannak azok. Mert a valóságban csak akkor derül ki, ha nekimegy az ember, ha átlépi azt, azokat.”

NE HAGYD KI

Bűnügy

Közel 1 hónapja nem találnak egy 17 éves komáromi lányt

Szerinte mindezt tinédzserkorban kell kipróbálni, próbálgatni a hátárok átlépését. Rámutatott arra is, hogy a szülő, a tanár és a gyerekek nem mindig gondolják ugyanazt egy témáról, ami már önmagában bonyolulttá teszi a helyzetet.

„Szerintem tinédzserkorban kell ezeket a határokat próbálgatni. Volt, hogy azt mondtam egy beírás után valamelyik gyerekemnek, hogy szerintem is elrontottad, szerintem se neked volt igazad. Máskor meg az ellenkezőjét, mert semmi nem garantálja, hogy a tanár, a gyerekem és én, ugyanazt gondoljuk világról, arról, hogy mi a helyes vagy a helytelen.”

Erre biztatja a gyerekeit is

Gyurcsány arra biztatja a gyerekeit, hogy viselkedjenek normálisan, de ha úgy érzik, igazuk van, akkor menjenek neki a határoknak. Ezt követően pedig leülnek egymással beszélgetni, kinek is volt igaza az adott ügyben.

„A határt akkor látja egy gyerek, ha nekimegy. Én a saját gyerekeimet arra biztattam, a legkisebbet most is arra biztatom, hogy viselkedjen normálisan, de ha úgy gondolja, hogy igaza van, akkor menjen neki a határoknak. Ütközzön. Aztán majd megbeszéljük, hogy kinek volt igaza. Tisztességesnek kell lenni, vigyázni másokra, önmagára, de nem kell tisztelni minden korlátot. Ha már most is megijed a konfliktustól, akkor mi lesz vele harminc-, negyvenéves korában. Szóval szerintem helyénvaló, ha gyerekeink lázadnak.”

„2. A második megjegyzésem egyszerűbb. A magyar iskolarendszer pocsék. Nem kicsit. És ezek csak rontottak rajta. Itt van előttem egy könyv, benne egy szöveg, hogy mi a csuda a „Popol Vuh”. Nem kell tudniuk. Azt se, hogy ki volt Ibn Battúta. Ha kíváncsiak rá, pár másodperc alatt megtudhatják. A magyar iskola nem arra tanít, hogy a gyerek legyen eleven, hogy legyen kíváncsi. A magyar iskola nem kérdezni, hanem válaszolni tanít. A magyar iskola (nem egyik vagy másik iskola, főleg nem egyik vagy másik tanár, hanem a mai hatalom iskolarendszere) butítja gyerekeinket. Láttam sok boldog és boldogtalan, sikeres és sikertelen embert, de ennek nem volt ahhoz köze, hogy gimnazistakánt ki tudták-e számolni a függvénygörbe alatti területet.”

Annyira azért nem bátor

Arra azonban mindenkinek felhívja a figyelmét, nincs pontos módszer a határok átlépésére. Illetve megkéri a diákokat, ha lehetséges, semmiképpen ne mondják el a szülőknek, ő biztatta erre őket, mert ennyire még ő sem tartja magát bátornak

„Értem én, hogy ez miért fontos, ráadásul én meglehetősen jól teljesítettem matematikából is, de arról szeretném meggyőzni Önöket, hogy nem ez a legfontosabb. Lehet kettesnek lenni fizikából, valójában érdektelen. Emberként ne kapjanak kettes osztályzatot a gyerekeink, és betanult válaszok helyett inkább kérdezzenek, csodálkozzanak, lázadjanak, és persze tanuljanak is, de leginkább értsék, hogy mi, miért és hogyan működik a világban, az irodalomban, a történelemben, a kémiában.”

„Hogy mikor lett vége pontosan a harmincéves háborúnak, az egyáltalán nem fontos. Szerintem, és bocsánat a történelem tanároktól. Szóval, szerintem minden oka megvan a mai tizenéveseknek, hogy lázadjanak. De ha lehet, semmiképpen ne mondják meg a szüleiknek, hogy én biztattam erre őket. Ennyire én se vagyok bátor.”