A délutáni alvás valóban jótékony hatással van az egészségre?
Svájci kutatók erre a kérdésre keresték a választ, és úgy tűnik, meg is találták. Ugyanakkor kiemelték, a témában további vizsgálatokra is szükség van.
Tudósok arra a kérdésre próbáltak választ találni, vajon a napközbeni, délutáni alvásnak van-e pozitív hatása, illetve mennyi időt kell sziesztázással tölteni ahhoz, hogy az előnyöket élvezhessük. A Heart című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői pedig azt írják, már heti egy-két alkalom is elegendő ahhoz, hogy a szívroham és a stroke rizikóját csökkentsük, a mindennapos délutáni alvásnak azonban már nincs ilyen hatása. A vizsgálat során a kutatók összesen 3462 svájci felnőtt szunyókálási szokásait, illetve szív- és érrendszeri egészségét elemezték.
A vizsgált alanyok 35 és 75 év közöttiek voltak, és átlagosan öt évig követték az egészségüket. 58%-uk úgy nyilatkozott, hogy az adatfelvételt megelőző héten nem aludt délután, 19%-uk egy vagy két alkalommal szunyókált, 12% 3-5 alkalommal szundikált, míg 11% minden nap pihent délután. A gyakrabban (3-7 alkalommal) sziesztázók inkább az idősebb férfiak közül kerültek ki, emellett dohányoztak is, a testsúlyuk is magasabb volt és éjjel is hosszabb ideig aludtak – számolt be a 168.hu.
Meglepő módon azonban jellemzőbb volt rájuk az is, hogy napközben álmosabbnak érezték magukat, és az alvási apnoé is többször fordult elő az esetükben. A vizsgált periódus alatt 155 kardiovaszkuláris esemény történt: eseményként kategorizálták a szívrohamot, agyvérzést, szívelégtelenséget; a kutatásban nem tettek különbséget a halálos és nem halálos kimenetelű események között. Egyúttal kiemelik: azoknál, akik alkalmanként, hetente egyszer vagy kétszer szunyókáltak, közel felére csökkent a kardiovaszkuláris események aránya, a soha nem sziesztázókkal összehasonlítva.
Ez az összefüggés még akkor is igaznak bizonyult, ha olyan, a szív- és érrendszer egészségére ható jellegzetességeket is figyelembe vettek, mint az életkor vagy a magas vérnyomás, a dohányzás vagy az ülő életmód. Az, hogy mennyit szunyókált valaki (5-10 percet vagy 1 óránál is többet), nem volt összefüggésben a szív- és érrendszeri események gyakoriságával – jegyzik meg. A szakemberek végül leszögezték: mindenképpen további kutatásokra van szükség.
Egyebek mellett azért, mert nincs általánosan elfogadott mértéke a délutáni szunyókálásnak, és arra sem találták meg a választ, hogy milyen fiziológiai változások hatására javítja a sziesztázás a szív egészségét. De korábban azt is megírtuk, hogy meglepő eredményre jutott egy kutatás: a kevés alvás miatt akár 5-10 évvel idősebbnek érezhetjük magunkat. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy a magyarok fele még az uniós átlagnál is rosszabbul alszik – ez nyáron tovább romlik.