Gyurcsány Ferenc: Magyar Péter azt mondja, vagy ő, vagy senki
Gyurcsány Ferenc hosszú idő után ismét szóba hozta Magyar Pétert, a Tisza Párt vezetőjét, aki csak saját magukat látják ideális választásnak a kormány élére.
Fotó: Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke a párt rendezvényén a budapesti a MOM Sport rendezvényközpontban 2024. július 6-án.
MTI/Hegedüs RóbertMagyar Péter rendre úgy nyilatkozik, biztosan leváltják a kormányt 2026-ban, amire azonban semmi garancia nincs. Valószínűleg Magyarnak egy dobása van a politikában, nem több, és ez a 2026-os év lesz. Ha nem jár sikerrel, nehéz elképzelni, hogy azt követően valaha is nagyobb támogatottsága legyen, egyáltalán a miniszterelnöki szék közelébe kerüljön.
Gyurcsány Ferenc számára pedig ez a hajó rég elmehetett, de továbbra sem hajlandó lemondani a DK vezetéséről. A jelenlegi támogatottságuk nagyon alacsony a korábbiakhoz képest, és akkor sem volt reális esélyük a Fidesszel szemben.
„Ellenzéki stratégiák, avagy a kötőszavak ereje Pár nappal ezelőtt azt írtam, hogy a sikeres ütközet nem elég a sikeres csatához, győztes csatából nem következik a győztes hadjárat, ez utóbbi pedig nem garantálja háború megnyerését. Majd azt állítottam, hogy amíg bizonyos ellenzéki stratégiai dilemmákra nincs közös válasz, addig bármely sikeresen megvívott csata sem visz feltétlenül közelebb a végső győzelemhez.” – írta a legújabb bejegyzésében Gyurcsány Ferenc a Facebook oldalán.
Gyurcsány és a saját víziója
„Az egyik legszorítóbb kérdés, hogy miként álljon fel az ellenzék a 2026-os választásokra. Ma abban már senki nem kételkedik, hogy egységes ellenzéki ajánlat, fellépés kell, de ennek az egységnek egyik összetevője súlyos vita tárgya: ez egyetlen ellenzéki pártot jelent, vagy több párt választási szövetségét?”
Gyurcsány Ferenc látható módon továbbra sem foglalkozik a politikai elemzők, más politikusok és azon emberek véleményével, akik szerint ártó a jelenléte a baloldal és a politika számára. Kitart a saját víziója mellett, de hogy ez mennyire kifizetődő, az erősen kérdőjeles. „Először egy gyakorlati megjegyzést teszek. Amikor a Demokratikus Koalíció nem is olyan régen arra törekedett, hogy legnagyobb ellenzéki párttá válva politikai centruma legyen több ellenzéki párt együttes fellépésének, akkor ezt sokan ellenszenvvel fogadták. Ismert megjegyzések következnek: „Mi értelme ennek, ilyen módon nem lesz több szavazója az ellenzéknek, csak másként osztjuk fel a tortát!?” „Amit a DK művel, az politikai kannibalizmus.”
A DK jelenleg nem több egy ellenzéki pártnál, messze a Tisza mögött, és ha a riválisuk kormányra kerül, semmilyen együttműködésre nem számíthatnak velük, mert Magyar Péter mindent egyedül akar irányítani a pártjával. „A nyilvános hangoskodók ezekkel a mondatokkal azt mondták, hogy nem értnek egyet azzal, hogy az egyik ellenzéki párt, nevezetesen a DK, a többinél nagyobb befolyásra törekszik, ugyanis a kritikusok szerint ez veszélyezteti az ellenzék kikerülhetetlen sokszínűségét, ilyen módon a sikerét.”
A tényszerűség és a politikai kódfejtés
„A tényszerűség és a politikai kódfejtés szolgálatában jegyezzük meg, hogy ugyanezen hangoskodók nagyobb hányada most nem talál kivetnivalót abban, sőt, egyenesen támogatja azt, hogy egy másik ellenzéki(?) párt, a Tisza nem egyszerűen nagyobb akar lenni a többinél, hanem azt kívánja, hogy egyetlen szereplőként létezzen ezen az oldalon.”
„Na, ezek után nézzük meg, hogy mi a mi álláspontunk! Az alkotmányos demokrácia és az önkény rendszerét egyetlen kötőszó különbözteti meg. Egy apró viszonyszó a különbség, egy olyan kicsinyke szó, amelynek nincs fogalmi tartalma, amely nem toldalékolható, amely nem lehet mondatrész.”
„Nem csigázom tovább a kíváncsiságukat. A demokrácia kötőszava az ÉS, az önkényé a VAGY. A demokrácia lényege, hogy önjogán létezik minden egyes alkotmányos álláspont, mi több, ezek önértéket képviselnek, ezeket és ezek képviselőt az ÉS kötőszó köti össze. Minden megférünk a demokrácia ragyogó Napja alatt. A demokrácia éppen attól nehéz, azért körülményesen szabályozott rendszer, mert az együttműködés embert próbáló feladat, de az a történelmi tapasztalat, hogy hosszú távon demokratikus körülmények között jobb az élet, ezért vigyázni kell rá, és ez utóbbihoz, ahhoz, hogy ne lehessen megcsúfítani, kijátszani, elvenni, ahhoz kell rengeteg szabály. A demokrácia az alkotmányos nézeteket és szereplőket az ÉS kötőszóval köti össze és így formálja a nagyobb politikai közösséget.”
Magyar Péter és a Tisza Párt
Hosszú idő után a Tisza Pártot is megemlítette, amit nem fog tudni kikerülni a jövőben sem, mert gyakorlatilag belőlük áll a baloldal, addig a többi párt támogatottsága igencsak alacsony. Magyar egypárti ellenzéket akar, ami nem tetszik a DK-nak, és ez érthető, mivel nem sok beleszólásuk lesz a dolgokba. „Az önkény egyszerű: én VAGY te. Mert csak én vagyok, ezért nem kell sok szabály, azt teszek, amit akarok. Nem kell garancia. Valójában te se kellesz, csak annyiban, hogy legyen ki felett uralkodni. A közösség nem annak tagjaiból, kisebb szabad csoportjaiból önkéntesen jön létre, azt az önkény akarata teremti és formálja. Nincs köztetek kapocs, nem kell semmilyen kötelék, szükségtelen az azt leíró kötőszó, az ÉS, mert csak egy kérdés van: te VAGY én.”
„Két ellenzéki stratégia verseng most egymással. A Tisza stratégiája, hogy VAGY ő, VAGY semmi nem változik. A DK stratégiája, hogy demokraták: baloldaliak ÉS zöldek ÉS szabadelvűek ÉS konzervatívok együttműködése kell ahhoz, hogy minden megváltozzon. Magyar Péter azt mondja: VAGY ő, VAGY senki.”
„Mi azt mondjuk: te is kellesz, ÉS te is kellesz, ÉS te is. Magyar egypárti ellenzéket akar, mi az együttműködő, szabadon szerveződő, felelős ellenzék sikerében hiszünk. Mert ilyen országot akarunk. A VAGY a kizáró választói viszony kötőszava. Az ÉS olyan kapcsolatos viszonyszó, amely az egymásmellettiségre, az egymásrautaltságra utal. Mindez még látszatra se a szófajok nyelvtanáról szól.”
