A baloldali összefogás sikerével zárult a francia választások második fordulója
A vasárnapi nemzetgyűlési választások második fordulójában a baloldali koalíció megelőzte Emmanuel Macron pártszövetségét, de nem szerzett abszolút többséget.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójának exit poll eredményei váratlan fordulatot hoztak. Az Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával jött létre az első helyen végzett, megelőzve Emmanuel Macron elnök Együtt! nevű pártszövetségét. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN), amelyet sokan a végső győzelemre is esélyesnek tartottak, csak a harmadik helyre szorult.
A közvélemény-kutató intézetek becslései szerint azonban egyik politikai erő sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 mandátumot. Az Új Népfront 172-215, az elnöki tábor 150-180, míg az RN 115-155 közötti mandátumra számíthat. A jobbközép Köztársaságiak várhatóan 57-67 képviselői helyet szereznek.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője az eredmények ismeretében Gabriel Attal miniszterelnök lemondását és a baloldali szövetség kormányra kerülését sürgette. „Népünk egyértelműen elutasította a legrosszabb megoldást,” – utalt az RN első fordulós győzelmére.
Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje kritizálta a baloldal és az elnöki tábor közötti „becstelen szövetséget”, míg Marine Le Pen, az RN frakcióvezetője optimistán nyilatkozott: „A dagály emelkedik. Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de emelkedik tovább, győzelmünk pedig csak elhalasztódott.”
Az elnöki hivatal közlése szerint Emmanuel Macron kivár a miniszterelnök kinevezésével, amíg tisztázódik az új nemzetgyűlés összetétele. A vasárnapi választáson kialakult háromosztatú parlament teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben, miközben a részvételi arány 67 százalékos volt, ami 1981 óta nem látott magas érték.
A jelenlegi helyzet alapján egyik blokk sem tud önállóan kormányt alakítani, így kérdéses, hogy a baloldali pártok és az elnöki szövetség képesek lesznek-e megállapodni egy közös kormányban az elmúlt évek éles politikai ellentétei után. Az is bizonytalan, hogy a baloldali pártszövetség együtt marad-e a győzelem után.
Gérald Darmanin belügyminiszter kizárta az elnöki tábor együttműködését akár a radikális baloldallal, akár a radikális jobboldallal, utalva egy lehetséges mérsékelt baloldali-centrista-jobbközép koalícióra.
Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette lemondási szándékát, de jelezte, hogy kész maradni „ameddig a kötelesség megkívánja”.