Pénzügyi bizonytalansággal és magas stressz-szinttel küzdenek a fiatal dolgozók

A Deloitte 2024-es Global Gen Z and Millennial kutatása világszerte 44 országban közel 23 ezer válaszadó bevonásával vizsgálta az Y és Z generációs munkavállalók munkához és munkahelyhez fűződő viszonyát. Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója kiemelte, az idei felmérés rávilágít arra, hogy mindkét generáció pénzügyi bizonytalansággal és magas stressz-szinttel küzd, miközben aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra is. Mindezek mellett fokozott érdeklődés övezi körükben a technológiai fejlődést: mindkét generációt foglalkoztatja, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként befolyásolja majd munkájukat és hosszabb távú karriercéljaikat.

„A kutatás szerint az Y és Z generációs munkavállalók optimistábban állnak a jövőhöz, és továbbra is harcolnak az általuk fontosnak tartott változásokért a munkahelyükön és a tágabb társadalomban egyaránt” – tette hozzá. A HRportal beszámolója szerint az elmúlt három évben a megélhetési nehézségek jelentették a legnagyobb problémát a Z és az ezredfordulós generáció számára. Míg előbbiek 56, utóbbiak 55%-a saját bevallása szerint hónapról hónapra él, 10-ből 3 válaszadó pedig nem érzi magát anyagi biztonságban. Ugyanakkor óvatos optimizmus is megfigyelhető: mindkét generáció válaszadóinak közel egyharmada hisz abban, hogy a következő egy évben javulni fog a gazdasági helyzet az országában. A Z-generáció 48%-a és az Y-generáció 40%-a azon a véleményen van, hogy személyes pénzügyi helyzete javulni fog a következő egy évben. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A munka és magánélet egyensúlya továbbra is elsődleges fontosságú mindkét generáció számára – teszik hozzá. Ez a leginkább meghatározó szempont a munkáltató kiválasztásakor, és a legfontosabb tulajdonság, amit kollégáikban becsülnek, jóval megelőzve a siker más hagyományos mutatóit, mint például a beosztás vagy az anyagi javak. A fontosság ellenére a válaszadók egyharmada úgy érzi, nincs meg a számára kívánt egyensúly, ez pedig jelentős összefüggésben áll a gyakori stresszel. A probléma csak súlyosbodik a hosszú munkaidő (mindkét generáció 51%-a esetében) és a munkavégzés módja és helye feletti kontroll hiánya miatt (44%). Továbbá közel kétharmaduk mondta azt, hogy munkáltatójuk kötelezővé tette a személyes jelenlétet hibrid modell vagy heti öt napos bejárás formájában.

A változások vegyes eredményeket hoztak: egyesek jobb elkötelezettségről, a kapcsolatok és az együttműködés javulásáról számoltak be, míg mások a stressz növekedését és a produktivitásuk csökkenését tapasztalták. Csépai Martin még azt is hozzáfűzte, meglátása szerint az Y és Z generáció tagjai magas elvárásokat támasztanak a munkáltatóik felé. „Azonban igényeik így sem térnek el azoktól, amit a legtöbb munkavállaló kortól függetlenül ugyanúgy elvárna: értelmes munkát szeretnének végezni egy célorientált szervezetben, rugalmasságot a munka és a személyes prioritások összehangolása terén, támogató környezetet, amely elősegíti a jobb mentális egészséget, valamint lehetőséget a tanulásra és a karrierjükben való fejlődésre” – fogalmazott.

Az Egyensúly Intézet legfrissebb, a szegénység mértékét vizsgáló közvélemény-kutatásából pedig az derült ki, hogy jelenleg mintegy 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek Magyarországon. A május 2. és 9. között készült kutatás eredményei alapján tavaly november óta 50 ezer forinttal nőtt az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelmi szint, ami azt jelenti, hogy a megkérdezetteknek legkevesebb nettó 400 ezer forintra lenne szükségük. A válaszadók közel fele azonban nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy egyre kevésbé érzik biztonságban az adataikat az internetes vásárlók: egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ez pedig a kereskedőket is lépésre kényszeríti.