Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott stockholmi sajtótájékoztatóján Stoltenberg azt ugyan elismerte, hogy Oroszország tesztelheti a szövetség kollektív védelem iránti elkötelezettségét, de fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy jelenleg nincs közvetlen katonai fenyegetés a NATO-országok felé.

„Nem látunk közvetlen katonai fenyegetést egyetlen NATO-országgal szemben sem, ezért nem gondoljuk, hogy az 5. cikkelyünket próbára tennék” – jelentette ki, utalva az Észak-atlanti Szerződésben rögzített kollektív védelem elvére.

Oroszország és a NATO-országok közötti feszültség fokozódása egyre jobban érezhető, aminek oka, hogy utóbbi csoport jelentős katonai támogatást nyújt Ukrajnának a Moszkvával fennálló háborúban.

Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy olyan intézkedésekkel szítja az eszkalációt, mint például az Egyesült Államok jóváhagyása, hogy Ukrajna orosz területen lévő célpontokat támadjon, de nem vették jó néven azt sem, hogy Franciaország bejelentette, Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása során újfent nagyobb nyugati katonai segítséget kért, az ugyanis nélkülözhetetlen Ukrajna számára ahhoz, hogy az oroszok támadásait visszaverjék.