Kávézaccbetonból építettek járdát ausztrál kutatók
A járda három részből áll: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ha ugyanis hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban.
Fotó: YouTube/RMIT University
Tavaly augusztusban jelent meg az ausztrál RMIT Egyetem kutatóinak tanulmánya, amelyben kifejtik: a kávézacc lehet az az anyag, ami forradalmasíthatja a betongyártást. A vizsgálataik alapján ugyanis nemcsak a környezetnek tesz jót az anyag használata, de még a betont is lényegesen – nagyjából 30%-kal – erősíti, ha egy speciális eljárással a kávézacc is szerepet kap az előállításában. Ezt az ötletet hozták ki a laborból, és kezdték el most valós környezetben is tesztelni: az eljárás egyik legfontosabb része, hogy megfelelőek legyenek a keverési arányok.
A kutatók szerint a betonhoz használt homok 15%-a helyettesíthető a kávézaccal úgy, hogy az erősebbé váljon. Ez nem tűnik ugyan soknak, de ha egy nagyobb építkezést veszünk, ahol mondjuk 100 tonna homokra van szükség a beton keveréséhez, a 15 000 kilónyi mínusz máris szabad szemmel látható. Hozzáteszik: az alapvető probléma az, hogy a zacc szerves anyag, így idővel lebomlik, ha azonban 350 Celsius-fokra felmelegítik és kizárják az oxigént, bioszén keletkezik, ami nem bomlik le úgy, mint a szerves anyagok. A fejlesztést most Melbourne-ben próbálták ki – írja a HVG.
A kutatók három különböző betont készítettek: egy hagyományost, s egy olyat, amihez faaprítékból készült bioszenet használtak fel, illetve egyet úgy, hogy a kávézaccos megoldást alkalmazták, végül egy járdát készítettek a három különböző beton felhasználásával. Azzal, hogy a való világban is kipróbálják a megoldást, az egyik legfontosabb tesztelést végzik el, ami megmutatja, mennyire lehet strapabíró a technológia. Ha beválik, azzal nemcsak a környezet nyerhet, de az építkezések is olcsóbbá válhatnak – emelik ki a cikkben.
Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy egy új tanulmány szerint a kávéfogyasztóknál kisebb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak ebből a koffeines italból. Bár az összefüggés még akkor is fennállt, amikor olyan tényezőket, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás is figyelembe vettek, ez még mindig nem elég a közvetlen ok-okozati összefüggés bizonyításához. Úgy tűnik azonban, hogy a koffeinnel és összetevőivel kapcsolatban van valami, ami védi az emberek agyát.
